Májusban az ipari termelői árak két hónap növekedés után ismét csökkentek, 0,7 százalékkal – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A belföldi értékesítés árai éves összehasonlításban 1,9 százalékkal nőttek az áprilisi 2,2 százalék után, az exportárak csökkenése pedig 1,8 százalékra gyorsult az előző havi 0,5 százalékról.
Egy hónap alatt is visszaestek az árak
Egy hónap alatt a belföldi értékesítési árak 1,3 százalékkal, az exportértékesítési árak 1,9 százalékkal csökkentek májusban, így az ipari termelői árak összességében 1,7 százalékkal visszaestek áprilishoz viszonyítva.
A 67,6 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban a belföldi értékesítés árai 2,9 százalékkal nőttek, míg a 30,0 százalékos súlyú energiaiparban – villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás – 1,3 százalékkal mérséklődtek. Belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 3,2 százalékkal, a fogyasztási cikkeket gyártókban 0,4 százalékkal emelkedtek, míg a beruházási javakat gyártó ágazatokban 2,3 százalékkal csökkentek az árak.
Az energiaipar exportárai megugrottak
Az ipari exportértékesítési árak 1,8 százalékos esésén belül a 90,1 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 3,9 százalékkal csökkentek, ezzel szemben a nemzetközi környezet miatt a 9,7 százalékos súlyú energiaiparban 19,8 százalékkal nőttek az árak.
Január-májusban a belföldi értékesítés árai 0,1, az exportértékesítéséi 1,5 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a múlt év azonos időszakában, így az ipari termelői árak összességében 1,0 százalékkal mérséklődtek.
A feldolgozóipar belföldi és exportár-mozgása ellentétes irányba mutat – miközben a hazai piacon nőttek az árak, a kivitelben csökkentek –, ami arra utal, hogy a magyar exportőrök a nemzetközi versenyben kényszerülhetnek alacsonyabb árszinten értékesíteni, mint a belföldi piacon.
Ez most jó vagy rossz hír? Vegyes kép rajzolódik ki a számokból
Az ipari termelői árak csökkenése önmagában inkább kedvező hír, mert ha a gyártók olcsóbban tudnak termelni, az hosszabb távon a fogyasztói árak emelkedését is lassíthatja, ami az inflációval küzdő háztartásoknak jó hír lehet.
Az exportárak esése viszont kettős élű: a magyar termékek versenyképesebbek lehetnek külföldön, de ha a vállalatok kényszerűen adják olcsóbban az árujukat, az a bevételeiket és így a béremelési kapacitásukat, esetleg a foglalkoztatást is nyomás alá helyezheti.
Az energiaipar exportárainak közel 20 százalékos ugrása ezzel szemben drágulást jelez a nemzetközi energiapiacon, ami importfüggő ország esetén – ha ez begyűrűzik a hazai energiaárakba – a háztartások és vállalatok költségeit is megemelheti.
Összességében ez nem egy egyértelmű recessziós vagy fellendülési jelzés, inkább azt mutatja, hogy az ipar exportoldala lassul, miközben a belföldi árak még tartják magukat – ennek a hatása a munkahelyekre és a bérekre a következő hónapok adataiból fog kiderülni, a mostani számokból még nem lehet egyértelmű következtetést levonni.
