Alig két nappal az április 12-i sorsdöntő választások előtt az mfor.hu tette közzé a 21 Kutatóközpont reprezentatív felmérését, amely kijózanító képet fest a magyar társadalom állapotáról. Úgy tűnik, a „szavazók zsebe” idén hangosabban beszél a kampányplakátoknál: a megkérdezettek jelentős része szerint az életminőségük nemhogy nem javult, de egyenesen romlott a legutóbbi, 2022-es választás óta.
A számok nem hazudnak: Általános elégedetlenség
A felmérés adatai szerint a társadalom többsége pesszimista vagy stagnálást érzékel. A válaszok megoszlása a következőképpen alakult:
-
39 százalék szerint rosszabb az életszínvonala, mint négy éve.
-
36 százalék szerint nem változott a helyzete.
-
Mindössze a válaszadók töredéke érzi úgy, hogy előrelépett.
Még a kormánypárti bástyák is repedeznek: a Fidesz-szavazók körében sincsenek abszolút többségben (mindössze 44 százalék) azok, akik javulást tapasztaltak, miközben nagyjából ugyanennyien vallották azt, hogy egy helyben toporognak.
Generációs szakadék: A fiatalok „elengedték” a kormány kezét
A kutatás legdrámaibb pontja a kormányzati teljesítmény osztályozása. Míg az iskolai osztályzatokhoz hasonló 1-től 5-ig terjedő skálán a teljes lakosság éppen csak egy kettes alát adott az Orbán-kormánynak, a fiatalok ítélete ennél is lesújtóbb.
-
18–29 évesek: Átlagosan 1,54 pontot adtak a kabinet munkájára.
-
65 év felettiek: A legvisszafogottabb csoport is csak 2,64-re értékelte a teljesítményt.
Látható, hogy még a kormány hagyományos bázisát jelentő nyugdíjasok körében is három tizedes a romlás a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Iskolázottság tekintetében a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők a legelnézőbbek, de náluk sem érte el az értékelés a hármast.
Ki hozhatja el a javulást?
A kutatás arra is rákérdezett, melyik politikai erőtől várják a választók az életkörülményeik javítását a következő ciklusban. Itt a Tisza Pártnak sikerült áttörnie a lélektani határt:
„A megkérdezettek 38 százaléka a Tiszától várja a javulást, míg mindössze 30 százalék bízik a Fideszben.”
Ez az adat pontosan tükrözi a jelenleg mért pártpreferenciákat is. Ugyanakkor rendkívül magas, 31 százalékos azoknak az aránya, akik egyik nagy tömbtől sem várnak csodát. Ez a bizonytalan vagy kiábrándult réteg lehet a mérleg nyelve vasárnap: ők azok, akiket eddig sem a kormányzati sikerpropaganda, sem a Magyar Péter-féle rendszerváltó ígéretek nem tudtak maradéktalanul meggyőzni.
A választások előtti utolsó 48 órában tehát úgy tűnik, a „rosszabbul élünk” érzése vált a legmeghatározóbb politikai tényezővé. A kérdés már csak az, hogy a fiatalok extrém elégedetlensége és a Tisza Pártba vetett nagyobb bizalom elegendő lesz-e a Szelényi Zsuzsanna által is említett 55 százalékos küszöb megközelítéséhez.