Újabb gyanús uniós projektet tárt fel Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, ezúttal a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági karán. A politikus friss bejegyzése szerint az intézmény egy összesen egymilliárd forintos (amelyből 767 millió forint közvetlen EU-s támogatás) keretből hozott létre egy olyan digitális fejlesztést, amelynek ár-érték aránya finoman szólva is kérdéses. A projekt középpontjában a hangzatos nevű „SmartGarden” applikáció áll, amely Hadházy szerint 283 millió forintba került, ám tartalma kimerül alapvető definíciókban és néhány egyszerű 3D-s grafikában.
A képviselő jelezte, hogy a projekt miatt bejelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), mivel a kifizetések szerinte klasszikus túlárazást és pénzkimentést mutatnak.
Milliós grafikák és „szakértői” kifizetések az okoskertben
A SmartGarden alkalmazást bárki letöltheti, ám a politikus szerint a felhasználói élmény messze elmarad a több száz milliós költségvetéstől. Hadházy beszámolója szerint az app olyan „tudományos” megállapításokat tartalmaz, mint például, hogy „a tej egy fehér folyadék, aminek fontosak az érzékszervi tulajdonságai”. Emellett egyszerűbb 3D-s ábrázolásokat láthatunk magaságyásokról, pálinkafőzőkről és laborgépekről, miközben a beígért, növények növekedését bemutató videókat a képviselő nem találta a rendszerben.
Az applikáció 283 milliós ára mellett további tételek is borzolják a kedélyeket: 51 millió forintot fizettek ki „szakértői munkára” és kiadványok szerkesztésére, míg a projekt marketingjére további 18 millió forint ment el.
„Egy átlagos professzori fizetés ma körülbelül 1,5 millió forint körül van. Tehát ezért az appért elvileg 16 évig dolgozna egy egyetemi tanár reggeltől estig” – mutatott rá az aránytalanságokra a képviselő.
NER-közeli tanácsadók a háttérben
A fejlesztést nem egy mezőgazdasági vagy élelmiszertudományi profilú cég, hanem a Multicontact Consulting Kft.végezte. Hadházy kiemelte, hogy a vállalkozás tulajdonosa az a Skultéty Tamás, aki korábban a kormánypárti Nézőpont Intézetet is vezette, és akinek cége rendszeresen kap milliárdos állami megrendeléseket. A politikus szerint ez a tipikus példája annak, amikor egy egyetemnek „le kell passzolnia” a támogatás egy részét budapesti, NER-közeli haszonhúzóknak, hogy egyáltalán megkapják a forrásokat.
Hadházy ugyanakkor megjegyezte, hogy a helyi oktatók és kutatók tisztességesen tájékoztatták az adatigénylése során. Véleménye szerint az egyetemi dolgozók igyekeztek a maradék pénzt hasznosan felhasználni: az egymilliárdos keretből jutott egy meglévő mini sajtüzem fejlesztésére, laborgépekre, valamint egy üvegház felújítására is. A politikus szerint azonban a 360 milliósra duzzadt szoftveres és szakértői költség egyszerűen „méretes lopásnak” tűnik.
Az elszámoltatás korlátai a kampányhajrában
A képviselő a ciklus végéhez közeledve és a remélt kormányváltás előtt három fontos következtetést vont le az ügyből. Szerinte a magyar egyetemi elit egy része is felelős az ország „szétlopásáért”, hiszen sokan elfogadták, hogy az uniós pénzek elnyerésének feltétele a túlárazott kamuprojektek beépítése. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek ellenzéki munkájának köszönhetően az uniós források „szabadon ellopható” része apadt el, de a jövőben óriási kihívás lesz a visszatartott pénzeket tisztességesen hazahozni.
Hadházy Ákos óva intett a túlzott várakozásoktól is: úgy véli, lehetetlen lesz minden egyes hasonló „kis” ügyet elszámoltatni. Szerinte a prioritást a „maffia főnökeinek” felelősségre vonása kell, hogy élvezze, még ha az ilyen, pár száz milliós „huncutságok” mellett nem is szabad szó nélkül elmenni. A mosonmagyaróvári projekt így csak egy csepp a tengerben, de mementóként szolgál a hazai közpénzfelhasználás állapotáról.
A politikus Facebook-oldalán közzétett bejegyzése szerint a látogatása még február elején történt, de a kampány intenzitása és az ügyek sokasága miatt csak mostanra maradt idő ennek a „bagatell” ügynek a bemutatására.
