Alig néhány héttel a sorsdöntő áprilisi választások előtt újabb fejezetéhez érkezett az állami ingatlanvagyon privatizációja. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) elektronikus rendszerében kedd reggel elindult a licit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) József nádor téri palotájára. Az ügyre azonnal reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki súlyos következményeket helyezett kilátásba az ügylet résztvevői számára.
Két nap alatt adnák el a 35 milliárdos műemléket
A József nádor tér 2-4. szám alatti, neobarokk és neoreneszánsz elemeket ötvöző patinás épület nem először kerül kalapács alá. Az MNV tavaly ősz óta immár negyedszer fut neki az értékesítésnek, ráadásul az árazás is különös kanyarokat írt le: a kezdeti 37,6 milliárdos kikiáltási ár idén januárra 30 milliárdig olvadt, ám a mostani, március 17-én indult aukción már 35,2 milliárd forintról indul a licit.
Ami azonban leginkább kiverte a biztosítékot az ellenzéki térfélen, az a rendkívül rövid határidő. A licitidőszak ugyanis mindössze két napig, március 19-e estig tart. Magyar Péter szerint ez a tempó egy ilyen horderejű műemlék esetében teljesen értelmezhetetlen, és inkább emlékeztet egy „sufni eladására”, mintsem felelős állami gazdálkodásra.
„A választás előtt a nemzeti vagyon még megmaradt részét is át akarják játszani a Dinasztiának” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke, utalva arra a vélekedésre, hogy az ingatlanok végső soron kormányközeli üzleti körökhöz kerülhetnek.
Magyar Péter: „Semmisnek fogjuk nyilvánítani”
A politikus ígérete szerint egy esetleges kormányváltás után a Tisza-adminisztráció nem fogja annyiban hagyni a folyamatban lévő ingatlaneladásokat. Magyar kijelentette, hogy minden olyan szerződést, amely a Belügyminisztérium vagy a Pénzügyminisztérium épületeinek eladásáról szól, felülvizsgálnak és semmissé nyilvánítanak. A Tisza Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a felelősségre vonás nemcsak a politikai döntéshozókat, hanem az ügyletekben részt vevő összes szereplőt érinteni fogja. Szerinte a kormány a „nemzeti ünnep leple alatt” próbál megszabadulni az ország legértékesebb épített örökségétől, hogy a befolyó összegeket és az ingatlanokat még a hatalomváltás előtt biztosítsák.
Miért pont most? Az állam szerint a hatékonyság a cél
A kormányzati oldal és a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban több ízben is visszautasította a „kiárusításról” szóló vádakat. Érvelésük szerint ezek az épületek technikai és gépészeti szempontból elavultak, fenntartásuk pedig aránytalanul magas költséget ró az államkasszára. A stratégiai terv az, hogy a tárcák modernebb, energiahatékonyabb irodákba vagy – a történelmi folytonosság jegyében – a Budai Várba költözzenek.
A József nádor téri palota esetében különös kikötés, hogy a leendő tulajdonosnak vállalnia kell: a tárca 2026. szeptember 1-ig ingyen használhatja az épületet. Ez a feltétel veti fel a legfontosabb kérdést a kritikusok körében: ha a minisztérium még hónapokig az épületben marad, miért sürgős az adásvételt még a választások előtt, márciusban lezárni? Gulyás Gergely miniszter egy korábbi Kormányinfón úgy nyilatkozott, nehéz lenne elképzelni, hogy ezekben a palotákban a jövőben ne luxusszállodák nyíljanak, ami illeszkedik a belvárosi turisztikai fejlesztési tervekbe.
