Donald Trump amerikai elnök újabb drasztikus lépéssel fenyegette meg Oroszországot: 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszüneti megállapodás megkötésére Ukrajnával. Amennyiben ez nem történik meg, Trump 100 százalékos vámokat vetne ki, amelyek nemcsak Oroszországot, hanem az orosz nyersanyagot vásárló országokat is sújtanák – írja a CNN.
A CNN értesülései szerint az amerikai elnök által emlegetett „másodlagos vámok” azokat az országokat céloznák, amelyek továbbra is kereskednek Oroszországgal, különösen energetikai termékekkel. Ide tartozik Kína és India is, amelyek a háború kitörése óta jelentősen növelték az orosz olajimportjukat.
„Ezek másodlagos szankciók. Olyan országok elleni szankciók, amelyek Oroszországtól vásárolnak olajat, mint például India és Kína. Ez valóban drámai hatással lesz az orosz gazdaságra” – mondta Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete.
A Fehér Ház egy tisztviselője is megerősítette: Trump a kereskedelmet stratégiai eszközként kívánja alkalmazni az orosz–ukrán konfliktus lezárása érdekében. A vámok célja, hogy megnehezítsék Oroszország pénzügyi mozgásterét, és ezzel nyomást gyakoroljanak a tűzszünet megkötésére.
Magyarország geopolitikai mozgástere is szűkülhet
Bár a bejelentés közvetlenül nem említette Magyarországot, az Orbán-kormány keleti nyitásra épülő külpolitikáját és az Oroszországhoz való viszonyát is befolyásolhatja. Ha valóban életbe lépnek a másodlagos vámok, azok az Európai Unión belüli gazdasági pozíciókra is hatással lehetnek, különösen akkor, ha az EU-n belül is szorosabb együttműködés jön létre az amerikai szankciók nyomán.
Donald Trump már korábban jelezte, hogy a Patriot rakétarendszerek mellett más fegyvereket is küldene Ukrajnának, az európai szövetségesek finanszírozásával. A kereskedelmi szankciók így egy többfrontos nyomásgyakorlás részeként értelmezhetők.
