Immár biztosak a jövő évi törvényváltozások az adózás rendjében, ugyanis az Országgyűlés 120 igen és 60 nem szavazattal elfogadta a 2022-es adótörvény-változásokat. Ez alapján csökkennek a munkáltatói terhek, miután a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz. Emellett a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba.
Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. 2022-ben már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is.
A törvény rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.
A társaságiadó-törvénybe már teljes egészében belépül az adóelkerülést célzó uniós direktíva, és a törvény bevezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat. Utóbbiak mentesülnek a társasági adó fizetése alól azon bevételük után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett, ráadásul ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek.
Egy másik változás értelmében 300 százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén. Ugyanakkor a jövő évtől nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek sem. A kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítését szolgálja, hogy az ezen befektetésekből származó jövedelmek adóterhe 30,5 százalékról 15-re mérséklődik.
