Az idei gazdasági növekedés 1,7 és 2 százalék közé eshet, de inkább a sáv alsó felén – erről Kármán András pénzügyminiszter beszélt a Portfolio Budapest Economic Forum nevű konferenciáján. A miniszter arra is kitért, hogy a kormány által tervezett átalakítások rövid távon hátrányokkal járhatnak, és egyes beruházások csúszhatnak, számolt be a Forbes.
Jövőre Kármán már 2,5 százalék körüli bővüléssel számol. Várakozása szerint a fogyasztás erős marad, bár valamivel lassabban nő, mint most. A külkereskedelmi mutatók gyengesége szerinte 2027-ben is kitarthat, az ipari termelésben viszont már bekövetkezett a fordulat, és a lendület jövőre is kitarthat. Gondok továbbra is főként az építőiparban és a mezőgazdaságban vannak.
„Kihívásokkal küzdenek, jövőre talán az ideinél jobb lehet a helyzetük.” – mondta Kármán András.
Elmarad a régiótól a termelékenység
A miniszter a háttérhez hozzátette: a magyar GDP 2022 óta összesen 0,7 százalékkal nőtt. A foglalkoztatás 2010 és 2025 között számottevően emelkedett, Kármán szerint azonban itt már kevés a további tartalék, a demográfiai folyamatok pedig egyre jobban szűkítik a rendelkezésre álló munkaerőt.
Az egy munkaórára jutó hozzáadott értékkel mért termelékenység ugyanebben a tizenöt évben 22 százalékkal nőtt, ami jóval elmarad a szomszédos országokétól: Szlovákiában 37, Romániában 62 százalékos volt a bővülés. Kármán szerint a lemaradás vállalati innovációval, erősebb versennyel és olyan állami szabályozással csökkenthető, amely a tőkét és a munkaerőt a termelékenyebb ágazatok felé irányítja.
Rövid távú áldozat a versenyképességért
A pénzügyminiszter reagált arra a gyakori felvetésre is, hogy az új kormánynak a korábbi ügyek helyett már a gazdaságépítéssel kellene foglalkoznia. Álláspontja szerint az Orbán-kormánytól örökölt gazdasági rendszernek – a piactorzító struktúráknak, a túlárazott állami szerződéseknek és a korábbi döntéshozatali mechanizmusoknak – meg kell változnia ahhoz, hogy megteremthetők legyenek a növekedés feltételei.
Kármán elismerte, hogy az átalakításnak rövid távon kedvezőtlen hatásai is lesznek, például egyes beruházások csúszhatnak. Ezt azonban befektetésnek nevezte, amely két-három év alatt versenyképesebbé teheti az országot, valamint a miniszter szerint néhány éven belül reális cél az évi másfél százalékos termelékenységnövekedés.
