Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában ismertette a kormány 2027-es költségvetését, amelyet az „igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezett. A több mint kétórás beszédben bejelentette többek között a családi pótlék megduplázását, a nyugdíjminimum emelését, az árrésstop megszüntetését, valamint azt, hogy az Otthon Start helyére a Wekerle Plusz hitelprogram lép.
Kevesebb szja, kétszeres családi pótlék
A kormányfő azzal nyitott, hogy a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót 9 százalékra csökkentik, és a havi 680 ezer forint alatti jövedelmeknél is mérséklik az adót. Magyar szerint ez az érintetteknek havonta átlagosan 20 ezer forint többletet jelenthet. 2027. január 1-jétől minden gyermek után megduplázzák a családi pótlékot: egy gyerek után évi 146 400, kettő után 319 ezer, három után 576 ezer, négy után 768 ezer forinttal kapnak többet a családok.
Megmarad a 25 év alatti fiatalok, a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, illetve a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig, viszont a 40 év feletti kétgyermekes anyákra nem terjesztik ki a mentességet, ahogy azt az Orbán-kormány korábban eldöntötte. Magyar szerint erre már az ígéret idején sem volt fedezet.
Jövő év elejétől a nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra nő, az alacsonyabb nyugdíjakat sávosan emelik, valamint az időskorúak járadékát pedig megduplázzák. A 13. havi nyugdíj megmarad, és jövőre kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét. Bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát is, amelyet 2030-ig fokozatosan több mint 2,2 millió nyugdíjas kaphat meg; az első részletre, amelyet az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők kapnak 2027-ben, 90 milliárd forintot szánnak.
A közszolgálati béremelésekre a kormány 2027-ben összesen 667 milliárd forintot fordít. Az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozóké 17,8, a rendvédelmi dolgozóké 15 százalékkal nő. Az egészségügyre jövőre 4604 milliárd forint jut, ami több mint 12,5 százalékos növekedés az ideihez képest.
Magasabb adó a nagyvállalatoknak, vége az árrésstopnak
Az évi 180 milliárd forintos árbevétel feletti cégeknek a jelenlegi 9 százalék helyett nagyjából 11 százalékos társasági adót kell majd fizetniük, és néhány százalékponttal emelkedik az innovációs hozzájárulás is, amely alól a kisvállalkozások továbbra is mentesülnek. Az energiacégektől, bankoktól, biztosítóktól és kereskedelmi láncoktól is nagyobb hozzájárulást kérnek, a reklámadó pedig nulláról 3,75 százalékra nő. A kormány számítása szerint a társasági adó és az innovációs járulék változása 260 milliárd, az energiacégek magasabb befizetése 100 milliárd forint többletbevételt hozhat. A megyei önkormányzatokat megszüntetik.
Az árrésstopot Magyar „látszatintézkedésnek” nevezte, amelynek árát szerinte a termelők és a vásárlók fizették meg, ezért az intézményt kivezetik. A sport-tao rendszerét szintén megszüntetik, helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást adnak, a sport állami támogatása összességében 453 milliárd forinton marad.
Wekerle Plusz program az Otthon Start helyett
A miniszterelnök szerint az Otthon Start szándéka jó volt, a kivitelezése viszont igazságtalan: a felvett hitelek 59 százaléka a leggazdagabb tizedhez került, sokszor befektetési célú ingatlanokra. Az új Wekerle Plusz hitellel a 18–41 év közöttiek új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3 százalékos, használt ingatlanhoz fix 5 százalékos kamattal juthatnak. Indul egy lakástakarék is, amelynél az első öt év befizetéseit 10, a hatodik évtől 20 százalékkal egészíti ki az állam. Az energetikai felújítási hitel felső határa 6 millióról 15 millió forintra nő, fix 3 százalékos kamattal, 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatással.
„(…) túlárazott közbeszerzésekre, csak a haveri cégeket gazdagító koncessziókra, kormányzati kommunikációra, közmédiára, kekvák fenntartására ment el feleslegesen az emberek pénze” – hangsúlyozta Magyar Péter.
A pazarlás visszaszorításától és az adóemelésektől azt várják, hogy a költségvetési hiány 2027-re 4,9 százalékra csökkenhet.
