A tervezett vagyonadóval együtt is a gazdagabbaknak kedvezhet a magyar adórendszer – erre jutottak a G7 által megkérdezett szakértők. Köztük volt Krekó Judit, annak a 2022-es tanulmánynak az egyik szerzője, amelyet a Tisza-kormány valószínűleg alapul vett az új adó kidolgozásakor.
Kármán András pénzügyminiszter még a választás előtt, a Tisza gazdasági szakértőjeként a HVG-nek azt mondta, hogy a legkevesebbet kereső 20 százalék összességében 6 százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak, és ezt áfacsökkentéssel és vagyonadóval orvosolnák. A HVG szerint az adat vélhetően a Budapest Intézet 2022-es, 2020-as adatokon alapuló tanulmányából származik.
Az áfa terheli jobban a szegényebbeket
A tanulmány szerint az áfa és a személyi jövedelemadó együttes hatását nézve Magyarországon a jövedelem növekedésével csökken az adóterhelés: a legjobban kereső tized terhe 6–8 százalékponttal kisebb, mint a legalsó tizedé. Ennek oka, hogy az alacsonyabb keresetűek jövedelmük nagyobb részét költik el, így arányaiban több áfát fizetnek. Krekó a G7-nek elmondta, hogy a számításba nem vették bele a tőkejövedelmek adómentességét, ami tovább kedvez a tehetősebbeknek. Tóth G. Csabával közös, 2024-es kutatásuk szerint a tőkejövedelmek nagyjából háromnegyede a legfelső 1 százaléknál koncentrálódik, a munkajövedelmeknél ez az arány 10 százalék alatti. A 2022-es tanulmány azt is kimutatta, hogy a családi adókedvezményből is a jobban keresők profitáltak a legtöbbet, különösen a felső tized három- vagy többgyermekes családjai.
Túl szűk kört érint a vagyonadó
A kormány 15–25 ezer vagyonos ember megadóztatásával számol, ami Krekó szerint az adózók nagyjából 0,3–0,5 százaléka. A vagyonadó így növelheti a legvagyonosabbak hozzájárulását a közteherviseléshez, de szűk hatóköre miatt nem rendezi át a szélesebb jövedelmi csoportok közötti terhelést, és nem helyettesíti a progresszív jövedelemadót. Krekó a jövőre tervezett, mediánbér alatt keresőknek szóló adójóváírást is említette: ez minimálbéren 6 százalékponttal csökkenti az adóterhet, ami érdemi különbség, a közepes és magas keresetűek közötti eltérés azonban az áfa és más kedvezmények miatt megmarad.
„Bár az új kormány legtöbb adópolitikai intézkedése mérsékelheti az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek adóterhelése közötti aránytalanságokat, a közepes és a magas jövedelműek helyzetét összehasonlítva a magyar adórendszer még ezekkel a változtatásokkal együtt is a kevésbé progresszív európai adórendszerek közé tartozhat majd.” – mondta Krekó Judit.