Csaknem 13-szoros a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb nettó munkajövedelmű magyar település között – derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből, amely a 2025-ös adatokat vizsgálta. A kutatók szerint az egyenlőtlenségek több mint 80 százalékát a földrajzi elhelyezkedés magyarázza, nem a településtípus.
Az Economx által közölt, az MTI-n keresztül ismertetett elemzés a NAV szja-adatbázisa alapján, nagyjából 4,3 millió munkavállaló adataival számolt. Eszerint a nettó havi átlagos munkajövedelem 2025-ben 521 ezer forint volt, ami magasabb a KSH által közölt 487 ezer forintos nettó átlagkeresetnél; az eltérés egyik oka, hogy a KSH 3,8 millió teljes munkaidős dolgozóval számol, a NAV adatai pedig szélesebb kört fednek le.
Budapest és a Pest megyei községek az élen
A fővárosban a nettó havi átlagos munkajövedelem 666 ezer, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 550 ezer, a városokban 502 ezer, a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint volt. Budapest így 48 százalékkal előzte meg a községeket és 21 százalékkal a megyei jogú városokat. A tíz legjobban kereső település között a II. és a XII. kerület mellett öt Pest megyei község – Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom – szerepel, valamint Tornakápolna, Németbánya, Salföld, Garáb és Maglóca. Ezekben a községekben legalább 810 ezer forint volt az átlag, Telkiben 920 ezer, a budapesti kerületekkel együtt a csúcs 981 ezer forint.
A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A legszegényebb, Csenyéte lakói átlagosan havi 75 ezer forint nettó munkajövedelemmel rendelkeztek, a legalsó tíz település közül a legmagasabb érték is csak 158 ezer forint volt.
Lassú felzárkózás
Az elemzés szerint 2025-ben a munkajövedelmek százalékosan gyorsabban nőttek az elmaradottabb térségekben, mert a minimálbér és a garantált bérminimum emelése elsősorban az alacsony keresetűek jövedelmét növelte. A legnagyobb százalékos emelkedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta, átlag alatti volt a növekedés Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében. Nominálisan viszont Budapest és Pest megye vezetett, havi 60, illetve 54 ezer forintos emelkedéssel, az északkeleti és alföldi térségekben volt a legkisebb a növekmény. A GKI szerint a különbségek a felzárkózás ellenére csak lassan mérséklődnek.
