Sokan elképzelni sem tudják, mennyi egészségi problémára jelenthet megoldást, ha elmegyünk úszni. A gyógyúszás csak azoknak a szívbetegnek ajánlott, akiknél a szív elégtelensége nem áll fenn és a vérkeringésük kompenzált. A legfontosabb feladat az alap-állóképesség fejlesztése, mely alacsony iramú és hosszan tartó úszásokkal fejlődik ki. Az intenzív úszás tilos, mert a keringés felborulhat – írta a termalfurdo.hu.
Az úszás távját és terjedelmét az aktuális fizikai állapothoz kell szabni, szigorúan betartva a fokozatosság elvét. A terhelést ennek megfelelően kell növelni, lassú ütemű úszásokkal és aktív pihenők beiktatásával. A nyugalmi pulzus maximálisan 20-25 százalékkal emelkedjen csak meg, a kilégzés pedig maradjon lassú és egyenletes.
Az úszást a háttal kezdjük, mivel a kilégzés könnyű és a belégzés is kevésbé nehezített. Háton könnyed, de lendületesebb karmunkával ússzunk, és ha ez már könnyedén megy, akkor rátérhetünk a mellúszásra. A víz alatti úszást és az ehhez kapcsolódó gyakorlatokat ne erőltessük.
Az úszás távját és terjedelmét az aktuális fizikai állapothoz kell szabni, szigorúan betartva a fokozatosság elvét Fotó: Freepik
A mellúszást szűkebb kar-és lábtempóval kell végezni, és ezek egymás utáni végrehajtásával a siklás is csökken, így felgyorsul az egész mellúszás ritmusa. Levegővételt minden kartempóra végezzünk, kerüljük a levegő visszatartását, és induljon meg azonnal a kilégzés. Ha különböző szívelváltozások együtt fordulnak elő, akkor az elnyújtottabb, lassúbb ütemű úszásokra törekedjünk.
Ha magas vérnyomással küzdünk, az úszás fontos rehabilitációs tényező lehet. Az erőfeszítés nélküli, laza úszás segíti a periferiális keringést. Emellett a víznek nyugtató hatása is van az idegrendszerre. Az úszásnemek közül elsősorban a mellúszás ajánlott, a belégzés után rögtön kezdjük meg a kilégzést. Az úszás előtt is célszerű pulzus- és vérnyomásmérést végezni.
Elhízás esetében a fő feladat a vitálkapacitás növelése, az állóképesség fejlesztése. Kiemelten fontos az úszás és a légzésritmus összehangolása, mivel a hastájékon lerakódott zsír és a rekesz magas állása miatt a belégzés nehezített, a szív balkamrája túlterhelt. Figyeljünk arra, hogy a kilégzést ne felületesen, sietve végezzük.
Az úszást a háttal kezdjük, mivel a kilégzés könnyű és a belégzés is kevésbé nehezített Fotó: Freepik
Az úszást a mell- vagy hátúszással kezdjük, majd térjünk át a gyorsúszásra. A hosszantartó úszás kifejezetten hasznos, miközben az úszásnemek váltakozásával elkerülhető az egyhangúság. A mellúszást kipróbálhatjuk delfin lábtempóval, illetve kukaccal, (vízinudli) is végezhetünk mellúszó kartempót.
Asztma esetében a légutak, a szív és a keringési rendszer edzettségi szintjét kell emelni. Az úszásnemtől függetlenül az egyes kartempók kiválóan szabályozzák, akaratunktól függetlenül is ritmizálják a légzést. Azt a ritmust kell megtalálni, amelyben a leghosszabb ideig tudunk erőltetés nélkül lélegezni.
Itt is nagyon fontos alapelv a fokozatosság. Az úszást hátúszással és mellúszással kezdjük. Ha minden kartempóra történik a levegővétel, figyeljünk a kilégzési fázis elnyújtására. Minden második kartempóra történő levegővételnél az úszómozdulatok lendületes végrehajtására törekedjünk, és arra, hogy a belégzést követően rögtön kezdjék meg a kilégzést.
