A zarándokutak egyidősek a kultúránkkal, ám mostanában megújult népszerűségre tettek szert. Az elmúlt 40 évben exponenciálisan növekszik a zarándokok száma a világban. Az évszázados búcsújáró helyek újraéledésére jó példa Csíksomlyó és Mariazell, a magyar alapítású osztrák kegyhely is. Mindkét helyszín Magyarországról is immáron 30 éve látogatható.
De vajon mi a helyzet nálunk? Milyen kegyhelyek találhatók Magyarország területén, és hogyan lehetne élénkíteni az ide irányuló turizmust?
A történelmi Magyarországon 130-nál is több Mária-kegyhely van. Sokukhoz ma is búcsúsok tömege jár, talán egymillió ember is ellátogat évente ezekre. A máriás kegyhelyek természetes hálózata a Máriaút, ami nyolc országot ölel össze zarándokút rendszerré, úgy, hogy a Máriaút mentén a történelem, a kultúra és a természet kincsei is feltárulnak a zarándokok előtt.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elkészítette a Máriaút stratégiai fejlesztési tervét, ami már annak jegyében készült, hogy a vallásturizmus a magyar turizmus egyik zászlóshajója lehet az új elképzelések szerint.
A Mária Út Egyesület minden év augusztusában, Nagyboldogasszony ünnepe körül szervez egynapos zarándoklatot a Máriaút egészén. Ez a zarándoknap az 1Úton nevet viseli, és többszáz települést érint Ausztriában, Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, és Magyarországon egyaránt.
Van, aki a közösséget keresi, van, aki a természet csodáira figyel. Van, aki életválságban van és megoldást keres, van, aki ki akarja próbálni magát, és van, aki hálát adni jön az égieknek vagy kérni egészséget, gyógyulást, gyermeket. Ahány ember, annyi ok, de aki elindul, az olyan élményt él át, hogy utána másokat is hív, mert tudja, hogy ez mindenkinek jó és kell.
