Jóváhagyta szerdán az Európai Parlament az uniós vámkódex reformját, amely szigorúbb szabályokat vezet be az e-kereskedelemben, és új vámhatóságot hoz létre. A csomag minden olyan árucikkre kezelési díjat ír elő, amelyet nem uniós webáruházból vásárolnak, és közvetlenül uniós fogyasztóknak küldenek.
A reformot a Bizottság 2023 májusában kezdeményezte, válaszul az EU-n kívüli internetes áruházakból érkező egyéni csomagok növekvő áradatára. A Parlament közleménye szerint a csomagmennyiség túlterheli az uniós vámhatóságokat, és megkönnyíti, hogy nem biztonságos termékek jussanak be az EU-ba.
Nem a vásárló fizeti a díjat
A kezelési díjat ugyanaz a szervezet fizeti meg, amely az adott csomaghoz kapcsolódó egyéb vámdíjakért is felel – így a szabályozás szándéka szerint elkerülhető, hogy a költségeket a fogyasztókra hárítsák. A díj pontos összegét az Európai Bizottság határozza meg, és kétévente felülvizsgálják, hogy arányban maradjon a tényleges költségekkel. A tagállamok legkésőbb 2026. november 1-jétől kezdik beszedni.
Importőrként kezelik majd azokat az eladókat és platformokat, amelyek nem uniós országokból származó áruk közvetlen távértékesítését teszik lehetővé uniós fogyasztóknak. Ez arra kötelezi őket, hogy a vámhatóságok rendelkezésére bocsássák az összes szükséges adatot, megfizessék vagy garantálják a díjakat, és gondoskodjanak arról, hogy az áruk megfeleljenek az uniós jogszabályoknak.
Az elszámoltathatóság érdekében ezeknek a vállalatoknak az EU-ban letelepedettnek kell lenniük, vagy olyan uniós székhelyű szervezetnek kell képviselnie őket, amely engedélyezett gazdálkodói vagy megbízható kereskedői státusszal rendelkezik. A közlemény szerint ezzel megelőzhető, hogy fedőcégekkel játsszák ki a szabályokat.
Az uniós raktárakat ösztönzi a rendszer
A könnyebben ellenőrizhető tömeges szállítmányok érdekében a nem uniós eladókat és platformokat arra ösztönzik, hogy raktárakat működtessenek az EU-ban. Alacsonyabb kezelési díj vonatkozik azokra a szállítmányokra, amelyeket összevont csomagolásban, nagy mennyiségben importálnak.
A szabályokat megsértő vállalatokat az előző 12 hónapban az EU-ba behozott áruk összértékének legalább 1, legfeljebb 6 százalékát kitevő bírsággal sújthatják. A vámhatóságok emellett felfüggeszthetik, visszavonhatják vagy érvényteleníthetik a megbízható kereskedői státuszukat, és magas kockázatú gazdasági szereplőként jelölhetik meg őket.
Lille-be kerül az új hatóság
A parlamenti közlemény szerint a reform az eljárásokat és a digitális rendszereket is egyszerűsíti: a szabálykövető import-export cégek, ha átesnek a kezdeti átvilágításon és hozzáférést adnak a vámhatóságnak az elektronikus rendszereikhez, ritkább ellenőrzésre és rugalmasabb fizetési feltételekre számíthatnak.
Létrejön egy páneurópai vámügyi informatikai rendszer is, amely 2031-től választható, 2034-től pedig kötelező lesz. Az adatközpont váltja fel az európai vámhatóságok által jelenleg használt, legalább 111 különálló informatikai rendszert. Az új uniós vámhatóság a franciaországi Lille-ben kap helyet.
A Tanács már korábban jóváhagyta a reformot, így a parlamenti szavazás az eljárás utolsó lépése volt. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, a tagállamoknak pedig 12 hónap elteltével kell teljes körűen alkalmazniuk az új szabályokat.
