Magyarország atomenergia-történetének egyik legfontosabb pillanata következhet a következő napokban: a paksi atomerőmű első blokkját 1982-ben helyezték üzembe, azóta azonban még soha nem fordult elő, hogy a négyblokkos erőművet egyszerre teljesen le kelljen állítani. Most azonban reális esély mutatkozik erre – a Duna történelmi mélységű vízállása és a rendkívüli hőhullám miatt fokozatosan csökkentik az erőmű teljesítményét, szakértők szerint pedig hétvégén akár az összes blokk leállítása is elkerülhetetlenné válhat.
Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat a paksi atomerőmű. A folyamat már megkezdődött: kedden jött az első korlátozás, szerda délután leállították a 3. blokkot, csütörtök reggel pedig 50 százalékra csökkentették a 2. blokk teljesítményét. Ha a körülmények nem változnak, a fokozatos lekapcsolás az ország legnagyobb erőművének teljes, mintegy 2000 megawattos termeléskiesését eredményezheti. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a lakossági és vállalati energiaellátás egyelőre zavartalan, az ivóvízellátás pedig az ország területének 99,9 százalékán biztosított. A helyzetet tovább nehezíti, hogy szerdán meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik termelőegysége, ami miatt további mintegy 400 megawattnyi kapacitás esett ki a rendszerből, és a hiba akár egy-két hétig is fennmaradhat.
Miért kell leállítani a blokkokat?
Aszódi Attila atomenergetikai szakértő az Indexnek elmondta, jelenleg még van némi tartalék a rendszerben, ugyanakkor reális forgatókönyvnek tartja, hogy a hétvégén – ha tovább apad a Duna – az összes blokk leállítására is szükség lehet. A fokozatos leállítás célja időnyerés: minden kikapcsolt turbinával a hozzá tartozó hűtővízszivattyú is leáll, így kevesebb szívóhatás mellett alacsonyabb dunai vízszint is elegendő a biztonságos működéshez. Ha a vízszint tovább csökken, ez a műszaki tartalék elfogy, és nem marad más lehetőség, mint az összes blokk leállítása. A szakember szerint a blokkok addig nem indulhatnak újra, amíg a Duna vízszintje nem emelkedik biztonságos szintre – ez néhány nap alatt is bekövetkezhet, de számottevő csapadék hiányában a leállás akár hetekig is elhúzódhat, az újraindítás pedig egy összetett, úgynevezett „black start” eljárást igényel.
Az esti órák jelentik a legnagyobb kockázatot
Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója szerint a helyzet jól mutatja, hogy a klímaváltozás már nem elméleti kockázat, hanem közvetlenül befolyásolja a hazai energiarendszer működését. Elmondása szerint Magyarországon több mint 8000 megawatt beépített naperőművi kapacitás áll rendelkezésre, ami napközben fedezheti az ország igényeinek jelentős részét, a kritikus időszak azonban napnyugta után kezdődik, amikor a naperőművek termelése megszűnik, a fogyasztás pedig továbbra is magas marad. Hétfőn és kedden este, nagyjából 18 és 21 óra között kerülhet jelentős nyomás alá a rendszer, ekkor a hiányt elsősorban fosszilis erőművekkel és importtal lehetne pótolni. Pokol László szerint egy országos áramszünet esélye egyelőre alacsony, szűkülő importlehetőségek esetén viszont a rendszerirányítónak fogyasztáscsökkentő intézkedéseket kellhet mérlegelnie, elsősorban a nagy ipari fogyasztók bevonásával.
Aszódi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak Pakson jelentkeztek problémák: a romániai csernavodai atomerőmű két blokkja is leállt az alacsony dunai vízállás miatt. A helyzet kezelésére Magyar Péter bejelentette, hogy a Mavir energiairányítási központjában Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel áttekintik az elkészült válságforgatókönyveket, köztük a rotációs áramszünetek és az ipari fogyasztáskorlátozás lehetőségét is. Kérdés, hogy a jelenlegi hőhullám és a Duna vízszintje mennyire elhúzódó helyzetet teremt, és hogy a hétvégi alacsonyabb fogyasztás után a hét eleji csúcsidőszakokban milyen intézkedésekre lesz szükség.
