2025 áprilisában közel hároméves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett lakáshitelek összege, ám a reálérték messze elmarad a korábbi szintektől – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az MNB adatai szerint az év negyedik hónapjában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek újépítésű lakásokra a bankokkal, jellemzően ingatlan adásvételi szerződés keretében, ilyen magas értékre utoljára 2022 júniusában volt példa.
A szakértő azonban arra figyelmeztet: a növekvő hitelösszeg ellenére is egyre kevesebb lakást lehet belőle vásárolni, különösen Budapesten. A jelenlegi árak mellett a folyósított összegből mindössze 183 átlagos méretű, újépítésű lakástlehetne finanszírozni, míg 2022-ben ez még több mint 500 ingatlant jelentett volna. Akkoriban ugyan több hitelt vettek fel (22,35 milliárd forintot), de az ingatlanok négyzetméterára is lényegesen alacsonyabb volt.
Hiába nő a hitelösszeg, a vásárlóerő reálértéken csökken
A budapesti új lakások átlagára jelenleg 1,6 millió forint/négyzetméter körül alakul, így a felvett hitel reálértéke az elmúlt években drasztikusan csökkent. Ez jól látszik abból is, hogy 2024 februárjában még csak 173 lakás finanszírozása volt lehetséges az akkori 13,31 milliárd forintos hitelvolumenből, tehát a mostani magasabb összeg alig hozott kézzelfogható előrelépést.
„Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik” – emelte ki Gergely Péter.
A pénzügyi szakértő szerint ez a trend akár visszavetheti a lakásberuházásokat is, mivel ha a kereslet megtorpan, a fejlesztők kivárhatnak, ami kínálatszűküléshez és további áremelkedéshez vezethet.
Lakhatási Tőkeprogram: megoldás vagy csak hosszú távú ígéret?
A kormány Lakhatási Tőkeprogramja elvileg épp az ilyen jellegű problémákra kínálna választ. A program kezdetben 200, majd 300 milliárd forintos kerettel indult, és hosszabb távon akár 1000 milliárd forintnyi fejlesztést is elindíthat, ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti.
A cél, hogy a program olyan piaci struktúrát hozzon létre, amely lehetővé teszi az építkezések folyamatos bővülését, ezáltal csökkentve az árakat. Gergely Péter szerint azonban a rövid távú hatás még kérdéses, hiszen az árkorrekcióhoz valóban tömeges lakáskínálat kellene, amit a program egyelőre nem biztosít azonnal.
„A lakásvásárlók számára már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés, hanem az is, hogy mekkora lakást kapnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve” – fogalmazott a szakértő.
Az 5 százalékos kedvezményes hitel sem hoz érdemi változást
A 35 év alattiak számára elérhető, maximum 5 százalékos kamatozású kedvezményes hitel sem jelent megoldást a fővárosban, de még a megyeszékhelyeken sem. A hitel csak olyan újépítésű, legalább A+ energetikai besorolású lakásokra vehető fel, amelyek négyzetméterenként legfeljebb 1,2 millió forintba kerülnek – ezekből viszont nagyon kevés van.
Így ez a konstrukció inkább a kisebb városokban, vidéken jelenthet segítséget, ott is csak korlátozott hatással, a zöld kritériumok szigorúsága miatt.
