Egészen lenyűgöző csillagászati sikerről számolt be a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet: az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve minden eddiginél részletesebb és pontosabb felmérést készített a Tejútrendszer központi vidékéről a látható fény tartományában. Az űreszköz több mint 60 millió csillagot térképezett fel galaxisunk szívében, a nemzetközi projektben pedig hazai kutatók is kulcsszerepet vállaltak -számolt be róla a HVG.
A Euclid 2025 márciusában mindössze 26 órán keresztül fókuszált a galaxis központi dudorának térségére. Ezalatt a rövid idő alatt kilenc egymáshoz kapcsolódó égterületből egy olyan hatalmas mozaikfelvételt állított össze, amely 4,8 négyzetfoknyi területet fed le az égbolton. A projektben Magyarországról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet kutatócsoportja vett részt.
Átlátni a kozmikus zsúfoltságon
A Tejútrendszer központja az égbolt egyik legsűrűbben benépesített és legösszetettebb régiója, ezért a földi távcsövek számára szinte lehetetlen feladatot jelent az ott található égitestek tiszta elkülönítése. Bár a Euclidot eredetileg nem erre, hanem több milliárd távoli galaxis megfigyelésére tervezték, egyedülálló technikai paraméterei miatt tökéletesen alkalmasnak bizonyult a feladatra:
-
Nagy látómező és felbontás: Egyszerre képes óriási égterületeket befogni és rendkívül részletgazdag képeket készíteni.
-
Tűéles képek: Látható fényben működő kamerája a legsűrűbb csillagmezőkben is képes külön-külön azonosítani a csillagokat ott, ahol más műszerek felvételein a fénypontok teljesen összemosódnak.
-
Időhatékonyság: Hasonló minőségű térképek elkészítése más berendezésekkel lényegesen hosszabb megfigyelési időt követelt volna meg.
Vadászat a rejtőzködő exobolygókra
A kutatók kiemelték, hogy a most közzétett adatok mérföldkövet jelentenek az úgynevezett gravitációs mikrolencsézéses exobolygó-kutatásban. Ez a módszer azon alapul, hogy ha egy előtérben elhaladó csillag gravitációja felerősíti egy távolabbi háttérmonstrum fényét, és az előtércsillag körül bolygó kering, annak tömege jellegzetes nyomot hagy a fénygörbén. Így a Földről közvetlenül nem látható bolygók is kimutathatóvá válnak.
Jean-Philippe Beaulieu, az Institut d’Astrophysique de Paris kutatója elmondta, hogy az elmúlt húsz évben közel 300 exobolygót fedeztek fel ezzel a technikával a galaxis centruma felé nézve. A Euclid mostani felvétele önmagában 51 már ismert bolygórendszert tartalmaz, és kulcsfontosságú lesz ezek pontosabb megismerésében.
Bár a 26 órás megfigyelés önmagában kevés volt új mikrolencsézési események felfedezéséhez, a csillagok precíz pozíciójának rögzítésével a jövőben észlelt jelenségek sokkal pontosabban lesznek értelmezhetők. A csillagászok várakozásai szerint a Euclid adatbázisával mintegy 60 korábban felfedezett exobolygó – köztük akár a Mars tömegéhez hasonló, egészen apró égitestek – tömege is tűpontosan meghatározhatóvá válik.
Útmutató a jövő űrteleszkópjának
A most nyilvánosságra hozott adatok a Euclid Galactic Bulge Survey (EGBS) program keretében születtek meg, amely egyben létfontosságú előkészítő fázisa a NASA hamarosan – a tervek szerint 2026 augusztusában – induló Nancy Grace Roman űrtávcsövének. A Euclid fotói egy fix referencia-állapotot (egyfajta múltbéli alapképet) rögzítettek, a Roman űrteleszkóp pedig ugyanezt a régiót vizsgálva a jövőben várhatóan több mint ezer új exobolygót fedez majd fel.
„A Euclid elsődleges célja a világegyetem nagyléptékű szerkezetének feltérképezése, most azonban láthatjuk, hogy az adatok ennél jóval szélesebb körben is hasznosulnak” – nyilatkozta Kovács András, a HUN-REN CSFK tudományos munkatársa, a magyar csapat szakmai koordinátora. A szakember hozzátette, a hazai kutatók számára rendkívül inspiráló, hogy hozzájárulhatnak az ESA küldetéséhez, és már gőzerővel dolgoznak a nem kevésbé rejtélyes sötét anyag és sötét energia természetének megértésén is.
