Előzetes bejelentés nélkül utazott Moszkvába John Ratcliffe, a CIA igazgatója – erről Jennifer Jacobs, a CBS News Fehér Ház-i tudósítója számolt be. A látogatás célját hivatalosan nem tisztázták.
Az Axios egyik forrása szerint a hírszerzés vezetője orosz tisztviselőkkel folytatandó tárgyalások miatt szállt gépre. Ugyanez a forrás azt is állítja, hogy az út előtt az Egyesült Államok értesítette Ukrajnát: magas szintű delegáció indul Moszkvába. Washington emellett a támadások felfüggesztését kérte.
A CBS információi szerint Ratcliffe az amerikai légierő egyik Boeing C-17-es gépén érkezett az orosz fővárosba. Arról korábban már beszámoltak, hogy a repülőgép kedd reggel landolt a vnukovói repülőtéren.
Egy elítélt amerikai ügye is felmerült
Az út hátterével kapcsolatban olyan elmélet is napvilágot látott, amely szerint Ratcliffe utazása összefügghet Charles Zimmerman szabadon bocsátásával. Az amerikai állampolgárt idén ítélte öt év börtönre egy orosz bíróság, mert a jachtján fegyvereket és lőszereket találtak.
Zimmerman az Egyesült Államokból hajózott Szocsiba, hogy találkozzon egy kazanyi nővel, akivel az interneten ismerkedett meg. A határőröknek nem jelezte, hogy fegyvereket szállít; saját állítása szerint önvédelemre tartotta őket.
Az iStories nevű független orosz oknyomozó szerkesztőség arról írt, hogy Vlagyimir Putyin augusztus 25-én két titkos rendeletet írt alá, és ezek közül az egyik valószínűleg Zimmerman kegyelméről szól.
Nem az első amerikai fogoly, aki kiszabadul
Nem előzmény nélküli lépésről lenne szó. Oroszország a hónap elején engedte szabadon Robert Gilman volt amerikai tengerészgyalogost, aki a voronyezsi börtönben töltötte a büntetését. Donald Trump amerikai elnök szerint Putyin humanitárius okokból döntött így, és nem kért érte cserébe semmit. A szabadon engedést az ukrajnai béke ügyében az Egyesült Államokkal folytatandó új tárgyalási forduló előkészítéseként értékelik.
A Global Reach nevű jogvédő szervezet adatai szerint további öt amerikai állampolgár van fogságban Oroszországban.
A moszkvai út körüli információk így két szálon futnak: az egyik a fogolyügyek, a másik az ukrajnai háború lezárásáról szóló diplomáciai egyeztetés. Hogy melyik dominál – vagy hogy a kettő egyáltalán összeér-e –, addig nem lesz eldönthető, amíg Washington vagy Moszkva nem közöl bármit a látogatás tartalmáról. Az ukrán félnek küldött előzetes tájékoztatás és a támadások felfüggesztésére vonatkozó kérés mindenesetre azt jelzi, hogy az út nem pusztán egy konzuli ügyről szólt.
