Magashegyi teszten bizonyított a humanoid robot
Egy módosított Unitree G1 humanoid robot sikeresen feljutott az ecuadori Chimborazo csúcsára, ezzel újabb mérföldkövet jelentve a kétlábú robotok extrém környezetben végzett tesztelésében. A Pemba néven ismert robot több mint 6200 méteres magasságot ért el a kialudt vulkánon, amelynek relatív magassága 4122 méter.
A teljesítmény ugyanakkor nem volt teljesen önálló. A csúcsra vezető, mintegy 16 órás túra során a robot a 30 foknál enyhébb emelkedőkön saját lábán haladt, a meredekebb szakaszokon azonban emberek segítették és vitték tovább. A róla készült felvételeken speciális bakancsban és kifejezetten erre a célra készített meleg kabátban látható a havas hegyoldalon.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint a projektet olyan fejlesztési program részeként értékelik, amelynek célja annak vizsgálata, hogyan teljesítenek a humanoid robotok a laboratóriumokon és ellenőrzött tesztkörnyezeteken kívül, a világ legzordabb helyszínein.
„A mostani túrára felkészülésként tekintenek a végső próba, a Mount Everest megmászása előtt.” – Interesting Engineering
A Mount Everest lehet a következő nagy próbatétel
A fejlesztők tervei szerint a következő tesztet a Mount Everest alaptábora és a negyedik tábor közötti szakaszon hajtanák végre. A robotot közel 8000 méteres magasságban vizsgálnák, miközben adatokat gyűjtenének az akkumulátor teljesítményéről, a mozgás hatékonyságáról, az ízületi terhelésről és a rendszer környezeti ellenálló képességéről.
A tesztek során szerzett tapasztalatokat későbbi fejlesztésekhez használhatják fel. A tervek szerint az ilyen robotok a jövőben részt vehetnek hulladékgyűjtési feladatokban, gleccserek megfigyelésében, kutató-mentő műveletek támogatásában és különböző környezeti felmérésekben is. A projekt előtt ugyanakkor jogi akadályok is állnak, mivel jelenleg nincs olyan szabályozási keretrendszer, amely kifejezetten a nem emberi hegymászók vagy robotexpedíciók működését rendezné az Everesten.
Nemcsak a hegymászást alakíthatják át
A Pemba-projekt egy gyakorlati problémából indult ki. Számos vadon élő területen kamerákból és érzékelőkből álló hálózatokat használnak az állatok megfigyelésére, az illegális fakitermelés és az orvvadászat felderítésére, valamint a környezeti változások követésére. A fejlesztők szerint a kamerákkal, érzékelőkkel, műholdas kapcsolattal és fedélzeti mesterséges intelligenciával felszerelt mobil robotplatformok rugalmasabb alternatívát kínálhatnak ezekhez a feladatokhoz.
Az elképzelés szerint a rendszerek önállóan járőrözhetnének nagy területeken, adatokat gyűjthetnének, miközben napenergiára és műholdas internetkapcsolatra támaszkodnának. A humanoid robotokat fejlesztő vállalatok emellett azt állítják, hogy eszközeik raktárakban, gyárakban, építkezéseken, katasztrófa sújtotta térségekben és nehezen megközelíthető területeken is hasznosak lehetnek.
A magashegyi tesztek azért különösen értékesek, mert olyan körülmények között mutatják meg a hardver és a mesterséges intelligencia korlátait, ahol az instabil terep, a szélsőséges hőmérséklet, a korlátozott kommunikációs lehetőségek, az energiahiány és a kiszámíthatatlan időjárás egyszerre jelent kihívást.
