Válságban van az Európa jövőjébe vetett közbizalom, ami táptalajt teremt a trumpista és szélsőjobboldali, a kontinens gyengeségéről és hanyatlásáról szóló narratíváknak – ez derül ki az Európai Külügyi Kapcsolatok Tanácsa (ECFR) és az Európai Kulturális Alapítvány (ECF) szerdán közzétett felméréséből. A kutatás során 5834 beszélgetést rögzítettek, mesterséges intelligencia által moderált interjúkat és nemzeti kutatókkal készített beszélgetéseket egyaránt.
Az interjúkat hat országban – Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban – vették fel, és 15 európai ország nyilvános és politikai vitáiról szóló kvalitatív kutatással egészítették ki. A beszélgetések 68 százalékában általános hanyatlásként vagy a normalitás elvesztéseként írták le Európa mostani helyzetét, európai ébredésről mindössze a válaszadók 12 százaléka beszélt.
Képzeleti szakadék a vágyott és a valós Európa között
A kutatás egyik ellentmondása, hogy sokan osztják Ursula von der Leyen bizottsági elnök és más uniós vezetők vágyát az erősebb, egységesebb és szuverénebb Európa iránt, közben viszont kételkednek abban, hogy ez megvalósítható. Paweł Zerka, a Jövő-nosztalgia: Európa befejezetlen dala című tanulmány szerzője, az ECFR vezető munkatársa szerint a vezetőknek nem új európai álmot kell kitalálniuk, hanem hihetővé tenni azt, amit az európaiak már most is osztanak. Az elemzés ezt „képzeleti szakadéknak” nevezi: annak a különbségnek, ami az elvárt és a tapasztalt Európa között tátong.
„A megkérdezettek közül sokak esetében a probléma nem az, hogy megszűntek volna erősebb Európát akarni, hanem az, hogy már nem hiszik, hogy ez elérhető” – mondta Paweł Zerka.
A válaszadók 74 százaléka szerint Európa nem kezeli jól a kihívásait, 56 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a jövője veszélyben van; ez utóbbit 21 százalék utasítja el. A legfontosabb kihívásnak a háborút és a biztonságot tartják (43 százalék), ezt követi a gazdasági nyomás (33 százalék), 29 százalék pedig Európa nagyobb nemzetközi autonómiáját nevezte fő feladatnak. A biztonság miatt Lengyelországban és Nagy-Britanniában aggódnak a legtöbben (47 százalék), a gazdaság az olaszoknál került leginkább előre (41 százalék).
Négy csoportra oszlanak az európaiak
Az elemzés négy típusba sorolta a jövőképeket: 19 százalék szerint Európa erősebbé és egységesebbé válik a zavarok hatására, 39 százalék hanyatlásra számít – a francia, olasz és német válaszadók közel fele ide tartozik –, 12 százalék közömbös Európa iránt, 31 százalék pedig bizonytalan abban, mi lesz a kontinenssel. Zerka szerint épp ez az utolsó csoport döntheti el az európai választásokat, ezért a politikusoknak jobban meg kellene érteniük őket.
A tanulmány három visszatérő aggodalmat, úgynevezett kételyhorgonyt azonosított: hogy Európa képes-e cselekedni, amikor szükséges; hogy fel tud-e nőni az általa hirdetett értékekhez; és hogy biztonságban tudja-e tartani az európaiakat. Egy Z-generációs lengyel válaszadó úgy fogalmazott: „Az EU alapvetően sokat vitatkozik, de semmit sem tesz”. Mások az unió bátorságát hiányolták, például az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodás kapcsán. A lassúság a hollandoknál (43 százalék) és a németeknél (41 százalék) a legerősebb panasz, ott elsősorban a brüsszeli bürokráciát okolják érte.
Egyetlen politikus váltott ki lelkesedést
A felmérés szerint a válaszadók fel tudnak idézni pillanatokat, amikor Európa büszkévé tette őket, pozitív példaként azonban kevés országot, intézményt vagy személyt tudnak megnevezni. Az egyik ilyen Pedro Sánchez spanyol kormányfő, aki szembement az országát fenyegető Donald Trump amerikai elnökkel: őt és Spanyolországot – a spanyol válaszokat leszámítva – a megkérdezettek 8 százaléka emelte ki, más nem váltott ki hasonló lelkesedést.
A borúlátás pártpreferencia szerint erősen szóródik. A negatívan látók nagy túlsúlyban vannak az Alternatíva Németországért, a francia Nemzeti Tömörülés és a brit Reform UK táborában, a holland Szabadságpárt és az olasz Öt Csillag Mozgalom szavazói között is többségben vannak. E csoport 83 százaléka hanyatlásként írja le a jelenlegi helyzetet, 94 százalékuk szerint Európa rosszul kezeli a kihívásait, 73 százalékuk szerint a jövője veszélyben van. A bizonytalanok között 69 százalék gondol hanyatlásra és 61 százalék veszélyeztetett jövőre – a kutatás szerint azonban ők nem tolódnak az euroszkepticizmus felé, politikai preferenciáikban közelebb állnak az Európa-pozitív válaszadókhoz. Politikai integrációban 35 százalék reménykedik, az EU feloszlatásában 13 százalék bízik.
„Európa képes megvédeni a határokat, szabályozásokat alkotni és erősíteni a biztonságot. De ha az emberek nem tudják elképzelni magukat egy közös európai jövőben, Európa mindössze egy megállapodás marad, nem pedig egy sorsközösség” – mondta Andre Wilkens, az Európai Kulturális Alapítvány igazgatója.
A kutatás készítői szerint a bizonytalanokat úgy lehetne megnyerni, ha a vezetők kevesebb nagyszabású uniós víziót és több olyan bizonyítékot mutatnának, amiből látszik, hogy az európai együttműködés meg tudja oldani a polgárok számára fontos problémákat. Ez veti fel a kérdést, hogy a mérésben legnagyobbnak mutatkozó panasz – a lassúság és a bürokrácia – orvosolható-e a jelenlegi döntéshozatali rendben, vagy a bizonytalan harmad meggyőzése ennél mélyebb intézményi változást feltételez.
