Űrkutatás

Kiss László csillagász vette észre, hogy egy 2013-ban felfedezett kisbolygó Presser Gábor zeneszerző nevét viseli az égen.

A NASA szerint a Voyager–1 novemberben éri el azt a távolságot, amelyet a fény pontosan egy nap alatt tesz meg.

A NASA az Artemis-program biztonsága érdekében ellenőrzött körülmények között tüzet gyújtana a Holdon, hogy megvizsgálja a lángok ottani viselkedését.

Kína pénteken sikeresen tesztelt egy rakétavisszanyerő rendszert, amelyben egy tengeri hálóval fogták fel a Hosszú Menetelés–10B első fokozatát. Ezzel már nem az Egyesült Államok az egyetlen nagyhatalom, amely képes rakétákat újrahasznosítani.

A Perseidák meteorraj július 17-től augusztus 23-ig figyelhető meg, maximuma augusztus 12-ről 13-ra virradóan várható.

Történelmi pillanat az űrkutatásban: elstartolt a világ első olyan műholdja, amely nukleáris energiával is működhet a jövőben.

Rejtélyes fémgömbök tűntek fel egy ausztrál tengerparton, a hatóságok gyorsan a helyszínre siettek, hogy kiderítsék, honnan kerülhettek oda.

A NASA három magáncéggel, az Astrobotickal, a Firefly Aerospace-szel és az Intuitive Machinesszel négy 2028-as holdmissziót indít.

Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja a NASA TESS műholdjának adatait elemezve rendkívül alacsony sűrűségű, úgynevezett „vattacukor-bolygókat” fedezett fel. A TOI-791 b és c méretüket tekintve vetekszenek a Jupiterrel, ám tömegük csupán töredéke a Naprendszer gázóriásának, ami alapjaiban írhatja át a bolygórendszerek fejlődéséről alkotott elméleteket.

Tanács Zoltán tudományos miniszter Kapu Tibor kutató űrhajóst bízta meg a Magyar Űrügynökség vezetésével – hat hónapja van átszervezni a szervezetet és új űrstratégiát kidolgozni.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve – magyar csillagászok részvételével – minden eddiginél részletesebb felvételt készített a Tejútrendszer központi vidékéről, több mint 60 millió csillagot elkülönítve. A mindössze 26 óra alatt összeállított gigantikus mozaikkép kulcsfontosságú mérföldkő a távoli exobolygók kutatásában.