A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése számos előnyt hozhat, de komoly környezeti aggályokat is felvet. A mesterséges intelligencia működtetése rengeteg energiát fogyaszt, amely egyre nagyobb hatással van a globális károsanyag-kibocsátási tervekre. Egyes jelentések szerint a működtetéshez szükséges energia annyira magas, hogy a Microsoft esetében például egy leállított atomerőmű újraindítására lenne szükség.
Egy friss Greenpeace-tanulmány szerint az MI-chipek gyártásából származó károsanyag-kibocsátás mértéke 2024-ben négyszeresére nőtt. A gyártók, mint az NVIDIA, a fosszilis tüzelőanyagokkal működő elektromos hálózatokon támaszkodnak, mivel a legnagyobb gyártás Tajvanon, Dél-Koreában és Japánban zajlik. Az MI globális villamosenergia-igénye 2030-ra akár 170-szeresére is nőhet, ami nagy kihívást jelent a globális emissziós célok elérésében.
A Bloomberg szerint az ilyen mértékű növekedés már most veszélyezteti a globális emissziós terveket. A problémát súlyosbítja, hogy a gyártók nem alternatív energiaforrásokat, hanem fosszilis tüzelőanyagokat használnak, például Dél-Korea és Tajvan is bővítette gázerőműveit. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra a globális villamosenergia-igény felét is kiteheti.
Bár az MI támogatói azzal érvelnek, hogy az MI fejlődése hosszú távon csökkentheti az energiafelhasználást, a jelenlegi helyzet nem kedvező a globális környezetvédelmi célok szempontjából - figyelmeztet a HVG.
