Egyre szűkebb mozgástere marad Teheránnak az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlása alatt – erről három magas rangú iráni forrásra hivatkozva számolt be a Reuters. A washingtoni lépések, az olajexport blokádja és a másodlagos szankciók kiterjesztése a hírügynökség beszámolója szerint arra irányulnak, hogy engedményeket csikarjanak ki a hat hónapja tartó fegyveres konfliktusban, amelyben eddig nem született áttörés a tárgyalóasztalnál.
A megszólaltatott források úgy fogalmaztak, hogy Irán évtizedeken át ki tudta játszani a szankciókat, a legutóbbi amerikai intézkedések viszont sérülékenyebb helyzetbe hozták az országot: alig maradt csatorna a devizabevételek biztosítására és az importcikkek beszerzésére. A beszámoló szerint Washington azoktól a nemzetközi pénzügyi hálózatoktól próbálja elvágni Teheránt, amelyek révén az iráni gazdaság eddig működni tudott.
A héten újra nyílt összecsapásokba fordult a konfliktus
A tudósítás szerint amerikai támadások érték Irán Perzsa-öböl menti partvidékét, amire válaszul Teherán arab államokban lévő amerikai támaszpontokat vett célba. A Hormuzi-szoroson keresztül az iráni zavarási kísérletek ellenére több energiaforrás jut el a világpiacra, a blokád viszont a beszámoló szerint elvágta az országot az olajexport-bevételeitől.
A Kpler elemzőcég adataira hivatkozva a hírügynökség arról írt, hogy az iráni nyersolaj-berakodás havi szinten mintegy napi 260 ezer hordóra esett vissza, szemben az egy évvel korábbi 1,7 millió hordóval. Maszúd Pezeskián elnök közlése szerint az ország teljes külkereskedelmi forgalma 25–35 százalékkal csökkent, ami az importot még súlyosabban érinti. Az egyik legfontosabb közvetítő csatorna is kiesett: az Egyesült Arab Emírségek augusztus 19-én jelentette be az iráni kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok teljes felfüggesztését.
Zuhanó fizetőeszköz, közel 70 százalékos infláció
Az iráni riál árfolyama az egy évvel ezelőtti dolláronkénti mintegy egymillióról 2,2 millió fölé gyengült. A hivatalos adatok szerint az éves átlagos infláció 69,9 százalékos, az élelmiszerek és a dohánytermékek drágulása pedig ennek csaknem a kétszerese. A munkanélküliségi ráta tavasszal 9,1 százalékra emelkedett, a foglalkoztatottak száma pedig 450 ezerrel csökkent az előző évhez képest. A munkavállalók átlagos havi bére mintegy 125 dollárnak felel meg, miközben a háztartások alapvető havi kiadásai a beszámoló szerint körülbelül 450 dollárt tesznek ki.
Az egyik magas rangú forrás úgy tudja, hogy az országnak mindössze kéthavi benzinkészlete maradt, mivel a korlátozott finomítói kapacitás miatt Irán üzemanyagból importra szorul. A hírügynökség szerint a vezetésben a gazdasági összeomlás veszélye mellett az újabb tömeges tiltakozások kockázata is aggodalmat kelt: a beszámoló egy januári országos megmozdulás leverésére hivatkozik, amelynek során több ezer tüntetőt öltek meg.
„Rendkívül súlyos gazdasági nyomás alatt vannak, és elveszítik az ellenőrzést a szoros felett. Valójában az a kérdés, hogy hajlandóak-e tárgyalni, és szerintem kénytelenek lesznek” – közölte Ali Anszári, a skóciai St Andrews Egyetem történészprofesszora.
A beszámolóból nem derül ki, milyen konkrét engedményeket vár Washington, és az sem, folynak-e jelenleg érdemi egyeztetések a felek között. Nyitott kérdés az is, hogy az üzemanyag-készletekre vonatkozó, egyetlen forrástól származó értesülés mennyiben tükrözi az ország tényleges ellátási helyzetét.
