Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este bejelentette, hogy Moszkva kész konkrét, érdemi tárgyalásokra az ukrajnai rendezésről, amennyiben a folyamat pozitív lökést kap. Az orosz államfő a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) biskeki csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról is beszélt, hogy hadserege fokozza az offenzíva ütemét, és augusztusban 270 négyzetkilométernyi területet vont ellenőrzése alá. A tárgyalási készség és a gyorsuló katonai nyomás egyszerre jelent meg ugyanazon a fórumon.
„Nem szeretnénk, ha minden értelmetlenül menne tovább”
Putyin úgy fogalmazott, hogy a tárgyalási folyamat jelenleg részben elakadt, és Moszkvának nincs kifogása az ellen, ha valaki új lendületet ad neki.
„Nem szeretnénk, ha minden értelmetlenül menne tovább. De ha valaki képes valami pozitívumot hozni ebbe a tárgyalási folyamatba, amely jelenleg bizonyos mértékben megrekedt, akkor összességében nincs ellene kifogásunk” – mondta Putyin.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy országa nem a konfliktus befagyasztását tartja célnak, hanem a háború lezárását és a tartós béke megteremtését – nemcsak Ukrajnában, hanem Európában is. Hozzátette: Oroszország mindenkivel kész belevágni a tárgyalási folyamatba, aki ezt akarja.
Kushner és Witkoff előtt nyitva az ajtó
Putyin külön kitért két amerikai szereplőre: Jared Kushnerре, Donald Trump amerikai elnök vejére, valamint Steve Witkoffra, a békemissziókért felelős elnöki megbízottra. Mindkettőjüket olyan vendégnek nevezte, akiket Oroszországban fogadnak.
Az orosz elnök indoklása szerint a két férfi kulcstulajdonsága az, hogy Donald Trump bizalmát élvezik, „ami nagyon fontos, hiszen enélkül lehetetlen bármilyen tárgyalást folytatni”. A megfogalmazásból az következik, hogy Moszkva a személyes bizalmi csatornát tekinti a diplomáciai előrelépés belépőjegyének – konkrét időpontról vagy tervezett látogatásról azonban nem esett szó.
270 négyzetkilométer, utcai harcok Orihivban és Dobropilljában
A sajtótájékoztató másik fele a fronthelyzetről szólt. Putyin közölte, hogy az orosz haderő gyorsítja az offenzíva ütemét a „különleges katonai művelet” övezetében, és folytatja a csapásokat az ukrán fegyveres erőket kiszolgáló katonai, kikötői, logisztikai és védelmi ipari létesítmények ellen.
Számokat is mondott: az orosz hadsereg augusztusban 270 négyzetkilométernyi területet és 15 települést vont ellenőrzése alá a „Donyecki Népköztársaság” területén. Beszámolója szerint utcai harcok folynak Orihivban, valamint a megerődített, fontos logisztikai csomópontnak számító Dobropilljában. Szumi és Harkiv régióban az orosz–ukrán határ mentén az általa „biztonsági övezetnek” nevezett sáv kialakítása zajlik, és az orosz csapatok az elnök szerint 12 kilométerre járnak Szumi városától.
Putyin arról is beszélt, hogy a harkivi régió északkeleti részén mintegy kétezer ukrán katonát fogtak ostromgyűrűbe, egy másik nagyobb ukrán egységet pedig az Oszkili víztározó keleti partján kötöttek le, és ennek felszámolása most van folyamatban. Ezek az adatok az orosz elnök közlésén alapulnak, független megerősítésük nem szerepel a beszámolóban.
Drónok, olajfinomítók és az „állami terrorizmus” vádja
Az orosz elnök szerint jelenleg a drónok jelentik a legnagyobb kihívást a harctéren, de – ahogy fogalmazott – megbirkóznak velük. A pilóta nélküli eszközök az energetikai infrastruktúrát is elérték: Putyin közlése szerint az ukrán támadásokban megrongálódott orosz olajfinomítók 10 százalékát kell még helyreállítani.
Élesebb hangot ütött meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatban. Az ukrán államfő légitársaságoknak szóló figyelmeztetését – amely szerint az ukrán drónok gyakorlatilag lezárnák az orosz légteret – „állami terrorizmusnak” minősítette, és jelezte, hogy Moszkva megtalálja a módját a válaszlépésnek. Leszögezte azt is, hogy „terroristákkal” nem lehet tárgyalni.
Ehhez képest néhány mondattal később arról beszélt, hogy Oroszország nem támadja az ukrán vezetést, mert tárgyalópartnerekre lesz szükség, ha az ukrán fél békés úton kívánja rendezni a kérdéseket. A két állítás egymás mellett áll a sajtótájékoztatón: az egyik a tárgyalás lehetetlenségéről, a másik a tárgyalópartner megőrzéséről szól.
Merz „kiárusítja” Németország érdekeit – Putyin szerint
Az orosz elnök a német lépéseket is kommentálta. Álláspontja szerint a német hatóságok új, Oroszország-ellenes döntései az ország belpolitikai helyzetével, különösen Friedrich Merz kancellár nehéz pozíciójával függenek össze.
„A kancellár helyzete belpolitikai szempontból bonyolult” – mondta Putyin újságírók kérdéseire válaszolva.
Ennél tovább is ment: Merz szerinte nem védi, hanem kiárusítja Németország érdekeit. A megjegyzések háttere, hogy a német kormány kedden hivatalosan Oroszországot tette felelőssé a lipcsei repülőtéren történt drónincidensért, és több ellenintézkedést jelentett be. Ezek közé tartozik a bonni orosz főkonzulátus bezáratása, valamint a berlini Orosz Ház működéséről szóló megállapodás felmondása.
A Berlin és Moszkva közötti diplomáciai csatornák szűkülése és a Washington felé nyitott ajtó ugyanazon a napon került képbe – a sajtótájékoztató alapján nyitva marad, ki tudná megadni azt a „pozitív löketet”, amelyhez Putyin az érdemi tárgyalások megkezdését kötötte, és hogy a fokozódó offenzíva mellett marad-e egyáltalán tér a diplomáciai folyamatnak. Konkrét tárgyalási időpontról, helyszínről vagy formátumról az orosz elnök nem beszélt.
