Bejelentette lemondását Hanno Pevkur észt védelmi miniszter. A tárcavezetőre az elmúlt napokban egyre nagyobb nyomás nehezedett a minisztérium pénzügyei körüli problémák és egy meghiúsult, 70 millió eurós lőszerbeszerzés miatt, amellyel Ukrajnát látták volna el.
Egy cég, amely korábban sosem árult lövedéket
Az Eesti Ekspress szerdán számolt be arról, hogy az Észt Védelmi Beruházási Központ (RKIK) 2024-ben csaknem 70 millió euró előleget fizetett egy olaszországi székhelyű, Datasel SRL nevű vállalatnak. A cégen keresztül szereztek volna be lőszert Ukrajna számára, az indiai tulajdonú vállalat azonban korábban soha nem értékesített lövedékeket. A megrendelt lőszer egy része eljutott egy európai köztes raktárba, ám rossz minőségű és hiányos volt, így végül nem került Ukrajnába.
Az RKIK 2024 augusztusában kötötte meg az első adásvételi szerződést a Datasellel, akkor 15 millió eurót utalt át. Ezt még három szerződés és előlegfizetés követte, míg a kifizetett összeg elérte a mintegy 70 millió eurót – addigra viszont már az első szállítással is gondok voltak.
Egymásra mutat a minisztérium és a beszerzési központ
Az Ekspress szerint a védelmi minisztérium vezetői tisztában voltak a nagy beszerzésekkel járó kockázatokkal. Magnus-Valdemar Saar, az RKIK korábbi vezetője úgy fogalmazott, hogy a nagyobb döntéseket a minisztérium vezetésének jóváhagyásával hozták meg, a kockázatokat pedig a miniszteri döntéshozatali üléseken is megvitatták. Pevkur ezzel szemben azt mondta, hogy az egyes partnerek kiválasztásáért, a szerződési feltételekért és a fizetési ütemezésért az RKIK felelt.
A miniszter szerint azért vágtak bele a kockázatos üzletbe, mert Ukrajnának sürgősen kellett a lőszer, amelyet gyakran közvetítőkön keresztül kínáltak – több ország ugyanis nem akarta nyilvánosan felvállalni, hogy az általa gyártott muníció Ukrajnába kerül.
Számvevőszéki jelentés is terhelte a tárcát
Pevkur, aki a független Észtország leghosszabb ideje hivatalban lévő minisztere volt, a Delfi című lapnak azt nyilatkozta: azért vállalta a politikai felelősséget és mondott le, mert már nem élvezte a parlamenti többség támogatását.
A távozó tárcavezetőre egy múlt héten közzétett állami számvevőszéki jelentés miatt is nőtt a nyomás, amely több súlyos problémát tárt fel a védelmi minisztérium pénzügyi és vagyonnyilvántartásában. Az Állami Számvevőszék kifogásolta az 1,2 milliárd euró értékű készletállomány nyilvántartásának pontosságát, és rámutatott arra is, hogy az RKIK-nál és a védelmi erőknél gondok vannak a szerződések kezelésével, az előlegfizetések nyilvántartásával, valamint az áruk megérkezésének és átvételének ellenőrzésével.
A számvevőszéki megállapítások és a Datasel-ügy ugyanarra a pontra mutatnak: az előlegek kifizetése és a teljesítés ellenőrzése közötti szakaszra. Nyitott kérdés, sikerül-e Észtországnak visszaszereznie a kifizetett összeget, és hogy a beszerzési rendszer átalakítása is napirendre kerül-e a miniszter távozása után.
