Az Első Alkotmánykiegészítés védelme alá esik a mesterséges intelligenciával előállított, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag, ha az nem valós gyermekeket jelenít meg – ezen az alapon ejtette a vádakat egy amerikai szövetségi bíró egy wisconsini férfi ügyében. A döntést hozó John Z. Lee, az Egyesült Államok fellebbviteli bíróságának (7. körzet) bírája ugyanakkor az indoklásában maga is jelezte: aggályosnak tartja azokat a jogi határvonalakat, amelyekhez kötve van.
Az eljárás Steven Anderegg ellen indult, akit 2024-ben tartóztattak le MI-vel generált, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag előállítása, terjesztése és birtoklása miatt. Az igazságügyi minisztérium közlése szerint a 42 éves férfi a Stable Diffusion nevű, szövegből képet előállító generatív modellel készített több ezer, valósághűnek tűnő felvételt kiskorúakról. A tárca szerint a képek szexuális tartalmúak voltak, és több ezer darabot találtak belőlük Anderegg számítógépén.
A vádirat szerint a férfi néhány képet elküldött egy 15 éves fiúnak, és el is magyarázta neki, hogyan állította elő őket mesterséges intelligenciával. A letartóztatás idején Nicole M. Argentieri, az igazságügyi minisztérium helyettes vezető megbízott államtitkára határozott fellépést ígért az ügyben.
„A mai bejelentés világos üzenetet küld: a gyermekekről készült, szexuálisan explicit ábrázolások mesterséges intelligenciával történő előállítása illegális, és az igazságügyi minisztérium nem fog habozni felelősségre vonni azokat, akik ilyen anyagot birtokolnak, előállítanak vagy terjesztenek” – mondta Argentieri májusban.
Két legfelsőbb bírósági döntés a mérlegen
A vádemelés útját végül két precedens zárta el. Lee bíró augusztus 25-i döntésében az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egy 1969-es és egy 2002-es ítéletére hivatkozott. Az előbbi kimondta, hogy az emberek otthonuk magánszférájában tarthatnak obszcén tartalmat, az utóbbi pedig azt, hogy a valós gyermeket nem ábrázoló, gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő anyag nem minősül gyermekpornográfiának, és az alkotmány védelme alatt áll. Ezek alapján a bíró helyt adott a védelem indítványának, és megszüntette a vádakat.
A bíró maga is aggódik a húzott határok miatt
Lee ugyanakkor nem rejtette véka alá a kételyeit. Az indoklásban külön kitért arra, hogy a mesterséges intelligenciával generált anyag egyre nehezebben különböztethető meg a valós gyermekekről készült felvételektől, és hogy a technológia fejlődése átrajzolja azt a terepet, amelyre a legfelsőbb bírósági döntések vonatkoztak.
„Olyan korban élünk, amikor a generatív MI-modellek virtuális gyermekek bántalmazását ábrázoló képeket képesek előállítani, amelyek gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a valódi gyermekek bántalmazását mutató képektől” – írta Lee a döntésében.
A bíró hozzátette: a hivatkozott precedens csaknem huszonöt éves, és a ma elérhető képgeneráló technológia akkoriban valószínűleg elképzelhetetlen volt. Az MI-modellek folyamatos fejlődése miatt aggályosnak nevezte az ügyekben meghúzott határvonalakat, de rögzítette, hogy azokat nem áll módjában újrarajzolni.
A döntés így egy nyitott kérdést hagy maga után: a bíró indoklásából az következik, hogy a jelenlegi jogi keret és a technológia állapota között támadt szakadékot nem az ítélkezési gyakorlat, hanem csak a Legfelsőbb Bíróság vagy a jogalkotó tudná áthidalni. Az sem derül ki a döntésből, hogy az Anderegg ellen felhozott többi vádpont – köztük a 15 éves fiúnak küldött képekkel összefüggő tényállás – sorsa hogyan alakul.
