Mintegy 3,5 milliárd dollár értékű légvédelmi megállapodást írt alá Görögország Izraellel – a szerződés azonban a Middle East Eye információja szerint egy ennél jóval szélesebb közel-keleti együttműködés előszele lehet. A lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint a háttérben harmadik félként az Egyesült Arab Emírségek is felbukkant.
Az athéni kontraktus egy többrétegű, modern légvédelmi rendszer létrehozásáról szól, és a dél-európai ország hadseregének történetében az egyik legnagyobb ilyen megállapodás. Az amerikai forrásoké szerint a görög üzlet modellként szolgálhat a jövőre nézve: Washington az Emírségekben is újjáépítené a légvédelmi képességeket, és ehhez az izraeli konstrukció adhatja a mintát.
Miért az Emírségek a következő jelölt
Izrael számára ez a séma hosszabb távon kifejezetten jövedelmező lehet, mivel a rendszereit olcsóbban tudja exportálni, mint például az amerikai gyártók. Az Emírségek több szempontból is alkalmas partner: tőkeerős, égetően szüksége van hatékony légvédelemre, és évek óta biztonsági együttműködést tart fenn Izraellel.
Ez az együttműködés a gyakorlatban is bizonyított. Korábban kiderült, hogy Izrael az Iránnal vívott amerikai-izraeli háború legsúlyosabb pillanataiban rakétavédelmi ütegekkel és személyzettel segítette a monarchiát.
Válasz a szaúdi-pakisztáni tengelyre
A Middle East Eye elemzése szerint a szerződések egy új regionális védelmi-biztonsági kezdeményezés csírái lehetnek. A háttérben ott van a 2025-ben létrejött szaúd-arábiai–pakisztáni megállapodás, amelyhez Törökország is csatlakozott – ez a formáció potenciálisan veszélyezteti Izrael regionális érdekeit. A válasz egy olyan hálózat felépítése, amelyen keresztül Izrael továbbra is befolyásos szereplő maradhat a térségben.
A kirajzolódó felállásban a régi rivalizálások adják a logikát: Görögország hagyományosan Törökország egyik legnagyobb vetélytársa, az Egyesült Arab Emírségek pedig egyre feszültebb versenyt folytat Szaúd-Arábiával. A két készülő partnerség tehát pontosan azoknak az országoknak az ellenfeleit fűzné össze, amelyek a másik tömböt alkotják.
Nyitva marad, hogy az emírségekbeli üzletből lesz-e aláírt szerződés, és milyen ütemben – a cikk erről csak amerikai tisztségviselők szándékára hivatkozik. Az sem tisztázott, hogy a fegyverüzletek szövevényéből formálódik-e valódi, kötelezettségvállalásokkal járó szövetség, vagy megmarad a kétoldalú beszerzések szintjén.
