Az uniós források lehívásáról, az energiaválságról és a kormányzás első időszakáról is beszélt Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a szlovéniai Bledi Stratégiai Fórumon. A magyar kormányfő mellett Andrej Babiš cseh, Janez Janša szlovén és Andrej Plenković horvát kormányfő ült a pódiumon, hogy Európa jelenéről és jövőjéről vitázzon.
Magyar szerint minden lehetséges – ezt tanulta meg az elmúlt években Magyarországon. A válságok közül az energiaválságot nevezte a legsúlyosabbnak, felidézve, hogy közel álltak az atomerőmű lekapcsolásához. A megoldáshoz augusztus 12-én hoztak kormánydöntést, majd több ezer köbméter követ szórtak a Dunába, fenékküszöböt építve, amely a vizet a hűtőcsatornába tereli. Elmondása szerint nagy államháztartási hiányt örököltek, amelyet sikerült mérsékelni.
„Itt vagyok a pénzünkért”
A miniszterelnök felidézte brüsszeli tárgyalását is, amelyen az uniós források feloldásáról volt szó.
„Belenéztem Ursula von der Leyen szemébe, hogy itt vagyok a pénzünkért” – mondta Magyar Péter.
Hozzátette, hogy „elég sima volt” a tárgyalás, és néhány nap alatt megkapta az ország a befagyasztott uniós támogatásokat. Az EU-t erősen bürokratikus rendszernek nevezte, amelyben szerinte hiányzik a politikai vezetés. Úgy fogalmazott, hogy vissza kell térni az alapító atyákhoz és a valódi ügyekhez, például a versenyképességhez. A kohéziós alapok felhasználására konkrét példát is hozott: a V4-es fővárosokat összekötő nagy sebességű vasútvonalat.
Az illegális migráció elleni küzdelemről azt mondta, nem késő fellépni, ugyanakkor beszélni kell arról is, miért kezelték Magyarországot igazságtalanul Brüsszelben, és miért kellett napi egymillió eurót fizetni a határvédelem miatt. Demográfiai téren viszont maga jelezte, hogy rosszak a magyar számok, így ebben az ország nem példakép.
„Mindig pesszimista vagyok”
Zárszavában Magyar Péter arról beszélt, hogy alkatilag pesszimista: az volt a választás előtt is, mégis megnyerték a szavazást, és a felmérésekben még mindig 70 százalék körül vezetnek. Az EU-nak szerinte rövid, közép- és hosszú távú stratégiára van szüksége, a kulcsterületek pedig az energia, a védelem és a mesterséges intelligencia. Ha ezekben nem sikerül időben megegyezni, a tömb globális szereplőként nem tud érvényesülni. A leköszönt Orbán-kormánynak is odaszúrt, mondván, Magyarország most konstruktívabb, mint korábban volt.
„Nem voltunk olyan naivok, mint a nyugati országok”
A többi kormányfő is borúlátóan értékelte az unió állapotát. Plenković szerint Bled azt üzeni, hogy a térség befolyásosabb és magabiztosabb lett, de a Nyugat támogatására továbbra is szükség van. Felhozta a demográfiai gondokat is, megjegyezve, hogy Bleden is alig született gyerek tavaly.
Janša felidézte a 2004-es csatlakozást, amikor a tömböt hibátlannak írták le, és az első éveket az EU aranykorának nevezte. Szerinte a későbbi válságok megváltoztatták Európát, az unió túlszabályozottá vált. A migrációról úgy fogalmazott: „Nem voltunk olyan naivok, mint a nyugati országok”. A NATO stratégiai hibájának tartja a 2008-as bukaresti csúcsot, ahol tagságot ígértek Ukrajnának és Grúziának.
Babiš arra emlékeztetett, hogy 2021-ben gyűltek össze legutóbb a V4-ek, és szerinte a térségnek kell megóvnia Európát. Bírálta a Green Dealt, amely miatt a cseh gazdaság már most eurómilliókat vesztett, és a versenyképesség koalíciójának megalkotását sürgette. Hozzátette: Magyar Péternek köszönhetően a V4-ek újra együtt vannak.
A vita második felében Plenković az Európai Tanács működéséről beszélt, amely szerinte kölcsönös tiszteleten alapul, és jól alátámasztott témákkal a partnerek meggyőzhetők. Janša szerint az EU ideája létezik még, de a blokk már nem ugyanaz, a kérdés csak az, hogy előnyére vagy hátrányára változik. Babiš úgy fogalmazott, hogy „minden a pénzről szól”, és az uniós támogatásokat autópályákra, kórházakra, rákkezelő központra fordítanák.
A négy kormányfő azonos pontról indult – az EU jelenlegi működésének bírálatából –, de eltérő következtetésekre jutott: Magyar a bizalom helyreállítását és a stratégiai fókuszt, Babiš a források elosztását, Janša a döntéshozatal egyhangúságát állította a középpontba. A vitának a következő hétéves uniós költségvetés ad tétet, amelyről António Costa tanácselnök a fővárosokat járva egyeztet.
