Szeptember 10-től újabb jelentős apadás vár a Dunára, a román kormány pedig szerda este jóváhagyta azt a vészforgatókönyvet, amellyel a folyó megmaradt vizét a csernavodai atomerőmű hűtőrendszeréhez terelnék. A tét már nem az áramtermelés visszaállítása: a hetek óta leállított blokkokban a fűtőelemek továbbra is forrók, és a hőelvezetés egyetlen percre sem szakadhat meg.
A leállított reaktorok is vizet igényelnek
Az erőmű egyetlen megawattot sem termel, a helyzet mégis súlyosabb lett. Amíg a létesítmény teljes kapacitáson üzemelt, a nagy mennyiségű dunai vízre magához a villamosenergia-termeléshez és a turbinák visszahűtéséhez volt szükség – a nyári kritikus apadás éppen ezt a hatalmas vízigényt tette teljesíthetetlenné, ezért kellett lekapcsolni a blokkokat. A nem működő reaktorok biztonságos hőelvezetéséhez ennél lényegesen kevesebb víz is elég, de abból a szivattyúk nem maradhatnak ki, különben a berendezések túlhevülnének. Az előrejelzések szerint viszont a folyó hamarosan még ez alá a minimális biztonsági szint alá is süllyed, ezért kell beavatkozni.
Bárkák, pontonok, ipari szivattyúk – három lépcsőben
Az Agerpres beszámolója szerint a most elfogadott terv automatikusan életbe lép, amint a vízszint eléri az 1,58 méteres kritikus értéket a csernavodai vízkivételi medencében. Első lépésként nagyjából 600 méteres vonalban teherrel megrakott hajókat és uszályokat vonultatnak fel torlaszként, hogy a sodrást a csatorna bejárata és a szivattyúk felé kényszerítsék.
Ha ez sem biztosít elegendő vizet, a második szakaszban a tápcsatornánál 170 méteres fronton pontonokból és mobil hidrobarátokból álló elzárás épül, amelyet szükség esetén ideiglenes kőgáttal egészítenek ki. Végső megoldásként nagy teljesítményű ipari szivattyúkat állítanak munkába, és ezekkel közvetlenül a reaktorok hűtővíz-beömlőibe nyomják a vizet. A munkálatokat a környezetvédelmi tárca a kormány tartalékalapjából finanszírozza, a többi érintett intézmény a saját költségvetéséből állja a költségeket. A vonatkozó kormányhatározat már megjelent.
Az ország áramtermelésének egyötöde esett ki
A csernavodai blokkok már a nyár közepén sorra estek ki a Duna drasztikus apadása miatt: az 1-es reaktort július 28-án, a 2-est augusztus 13-án kapcsolták le, amikor a normál termeléshez szükséges hűtővizet már nem tudták a turbinákhoz juttatni. Ezzel Románia villamosenergia-termelésének nagyjából egyötöde, mintegy 1400 megawattos kapacitás tűnt el a hálózatból.
A hatóságok az elmúlt hetekben sorra vetették be a rendelkezésre álló eszközöket a vízszint visszahozására: sziklákat robbantottak a mederben, folyamatosan kotortak, kővel megrakott bárkákat süllyesztettek el, és az Olt víztározóiból mesterséges árhullámot is leengedtek. Az energiaügyi minisztérium augusztus végén már elismerte, hogy az újraindításra hetekig nincs esély.
A szeptemberre jelzett apadás nyomán a cél végleg átrendeződött: a termelés visszaállítása helyett a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtésének fenntartása maradt napirenden. Az, hogy a bárkás terelés, a mobil gátak vagy a szivattyús megoldás mennyi ideig tartható fenn, a folyó további viselkedésén múlik – ahogy az is nyitott kérdés, meddig marad kiesve a hálózatból az a kapacitás, amelyet Csernavoda normál üzemben adna.
