Harmadszor akasztotta meg a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát: Budapest a 2. és 3. tárgyalási klaszterre vonatkozó átvilágítási eredmények jóváhagyását tagadta meg Brüsszelben. A vétó feloldását ahhoz köti, hogy Kijev érdemi előrelépést mutasson fel az országban élő magyar kisebbség jogainak védelmében – írja a Kyiv Post.
A döntés az Európai Unió Tanácsának bővítéssel foglalkozó munkacsoportjában, a COELA-ban született kedden, a testület nyári szünet utáni első ülésén. Az Ukrajinszka Pravda a European Pravda brüsszeli forrásaira hivatkozva számolt be a magyar lépésről, amely megakadályozza, hogy a Tanács továbblépjen a klaszterek hivatalos megnyitásának előkészítésével. A folyamathoz mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges, így egyetlen elutasítás is elegendő a blokkoláshoz.
A magyar álláspont szerint addig nem támogatható a csatlakozási folyamat következő szakasza, amíg Ukrajna nem teszi meg a szükséges lépéseket a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos kétoldalú kötelezettségvállalásai teljesítéséért – írta kedden az Ukrajinszka Pravda. A két érintett fejezetcsomag közül a 2. klaszter az EU belső piacát, a 3. pedig a versenyképességet és az inkluzív növekedést öleli fel.
Már júliusban is elakadt a folyamat
A júliusi üléseken a magyar kormány kizárólag Moldova esetében járult hozzá a 3. klaszter előmozdításához. A tagállamok többsége azonban – a soros elnökséget betöltő Írország vezetésével – ellenezte Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatának szétválasztását, így végül egyik ország ügyében sem született döntés. A következő COELA-ülést szerdán tartják, az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint viszont a két ország nem szerepel a napirenden.
Budapest korábban a 2–6. klaszter technikai előkészítését is blokkolta, majd a 6. klaszter esetében feloldotta a vétóját – ez a kül- és biztonságpolitikát, a kereskedelempolitikát, valamint a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat fedi le. A magyar kormány emellett egy közös uniós levél kiküldését is késleltette, amely a két ország csatlakozási kérelmével foglalkozott, azt követően, hogy az uniós kormányok június 15-én hivatalosan megnyitották Ukrajna és Moldova előtt az úgynevezett „Alapok” klasztert.
A „történelmi megállapodás” után is marad a blokk
Magyarország korábbi miniszterelnöke, Orbán Viktor hosszú éveken át blokkolta az első klaszter megnyitását; ellenezte Ukrajna uniós tagságát, és rendszeresen az ukrajnai magyar kisebbség jogai miatti aggodalmakra hivatkozott. Magyar Péter ehhez képest láthatóan más megközelítést választott: június elején olyan egyezséget kötött Ukrajnával, amelyet ő maga „történelmi megállapodásnak” nevezett, és amely hivatalosan garantálta a kárpátaljai magyar közösségek oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogait.
A megállapodás azonban nem oldotta fel a brüsszeli patthelyzetet. Bár Magyarország július elején hozzájárult ahhoz, hogy az EU hivatalos levelet küldjön Kijevnek és Kisinyovnak a 6. klaszter megnyitására irányuló eljárás elindításáról, a fennmaradó négy klaszter esetében fenntartotta a blokkoló álláspontját.
A helyzetben az a feszültség, hogy a magyar kormány továbbra is a kisebbségi jogokra hivatkozva tartja vissza a folyamatot, miközben a júniusi egyezség épp ezeket a jogokat volt hivatott rögzíteni. Nyitott kérdés, milyen további lépéseket vár Budapest Kijevtől a papírra vetett garanciákon túl – és mennyi ideig hajlandó a tagállamok többsége kitartani amellett, hogy Ukrajna és Moldova ügyét nem választják szét.
