A Tudományos és Technológiai Minisztérium veszi át a Gondosóra segélyhívó program működtetését, miután a 4iG-vel kötött szerződés az év végén megszűnik és nem hosszabbítható meg. Tanács Zoltán miniszter szerint az állam túlárazottan vásárolta a szolgáltatást, ezért a tárca a tervek szerint jövőre nagyjából feleannyi pénzből üzemeltetné a rendszert.
Fentarthatatlanul túlárazottan működött a Gondosóra program
Tanács Zoltán hasznosnak és megtartandónak nevezte a szolgáltatást, ugyanakkor a jelenlegi konstrukciót jelentősen túlárazottnak tartja. A minisztérium a 2026-os 26,8 milliárd forint helyett jövőre 13 milliárd forinttal tervez az üzemeltetésre, hosszabb távon pedig a szolgáltatás fejlesztését is el akarják végezni.
„Ez jó hír is lehetne, a rossz hír viszont az, hogy azt találtuk, amit nagyon sok más szolgáltatás esetében, hogy nagyon túlárazottan kínálta egy szolgáltató az államnak.” – mondta Tanács Zoltán.
Bicskei László parlamenti államtitkár szerint több ezer dokumentum átnézése után arra jutottak, hogy a jelenlegi rendszer nagyrészt külső cégekre támaszkodik, átláthatatlan alvállalkozói láncokkal és túlárazásokkal. Elmondása szerint a Kormányzati Szolgáltató Központ Kft. (KSZK) a feladatok zömét a 4iG-nek adta ki, a diszpécserszolgáltatást pedig egy olyan cég látta el, amelynek árbevétele 90–95 százalékban ebből az egy projektből származik. Az államtitkár azt is közölte, hogy az eszközöket a 4iG egy kínai viszonteladón keresztül egy dubaji szabadkereskedelmi övezetben működő cégtől szerezte be. A KSZK adatai szerint 2026. július 31-ig 77 milliárd forintot fizettek ki a 4iG-nek a programhoz kapcsolódóan, az idei 26,8 milliárdos fenntartási keretből pedig 23,676 milliárd forint jutott a cégcsoporthoz. 2025. november 4-én a KSZK négy újabb szerződést kötött; a kommunikációs beszerzéseknél felbukkant Balásy Gyula neve is, a 2,26 milliárd forintból 1,6 milliárd a New Land Mediához és a Lounge Designhoz került. Ezeket a szerződéseket az új kormány felmondta.
Az adófizetők állták a program teljes összegét
A 2022-ben elindított program azt tűzte ki célul, hogy 2025 végéig másfél millió 65 év feletti ember kapjon ingyenes, csuklón vagy nyakban hordható jelzőeszközt, amelyhez a nap 24 órájában elérhető diszpécserszolgálat tartozik. A célt nem érték el: 2025 végére valamivel több mint egymillió ember csatlakozott. A projekt eredetileg 108,7 milliárd forintos keretből, az uniós Helyreállítási Alap részeként indult, ám az új kormány kivette a tervből – Magyar Péter szerint azért, mert biztosan forrásvesztéssel járt volna. Mivel a Fidesz-kormány nem kapta meg a Helyreállítási Alap pénzét, a központi költségvetésből összesen mintegy 106 milliárd forintot fordítottak a programra. A kormányváltás után az Integritás Hatóság, majd a minisztérium is feljelentést tett, utóbbi költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával, az ügyben nyomozás indult. Tanács Zoltán a NAIH-nál is bejelentést tett, mert felmerült, hogy Fidesz-aktivisták hozzáférhettek egyes felhasználók személyes adataihoz, ezért a hatóság szeptember 22-én hivatalból ellenőrzést indított a KSZK és a Fidesz ellen.
Több százezren soha nem is használták a kiküldött készülékeket
Bicskei László szerint az átvétel informatikailag és logisztikailag is nehéz feladat. Az eredeti szerződésben az átadás-átvételt mindössze egy négysoros bekezdés rendezte, és az államtitkár szerint a 4iG hozzáállása eleinte kifogásolható volt, azóta viszont a menetrend szerint haladnak. A cég a szoftverkörnyezetet és az architektúrát nem adta át, mert a KSZK szolgáltatást vásárolt, az alkalmazások forráskódját, leírását és technológiai útmutatóját azonban biztosította. A hardver a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-hez, a szoftver az IdomSofthoz kerül. Vitkovics Péter, a KSZK ügyvezetője szerint a teljes rendszert az alapoktól kellett újraépíteni, hamarosan tesztelni kezdenek, és a tranzíció decemberig lezárul. Két nagy telefonszolgáltató jelezte, hogy nem emel árat. „Minden szolgáltatást bepakoltak a 4iG alá, ha ezt szétszedték volna, olcsóbban meg lehetett volna csinálni” – mondta Vitkovics.
Az ügyvezető szerint az előző vezetés a célszámok teljesítése érdekében az utolsó hónapokban sok olyan készüléket küldött ki, amelyet azóta sem kapcsoltak be; a körülbelül 200 ezer ilyen eszköz tulajdonosát kampánnyal keresik meg, hogy használják vagy küldjék vissza a készüléket. Bicskei László ennél nagyobb számot említett: szerinte 400 ezer eszköz több mint három hónapja nincs bekapcsolva, sokan a politikai üzenetektől tartva nem használják. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy politikai vagy közéleti tartalmat soha nem küldenek majd az órákon keresztül. A tervek szerint később krónikus betegek, megváltozott munkaképességűek és demens idősek számára is bővítenék a funkciókat, például véroxigénszint- vagy szívritmusfigyeléssel, ennek kidolgozása azonban csak 2027 második felében kezdődhet. Az órák által használt 2G-hálózatot 2030 után kivezetik, ezért mindenképpen új műszaki megoldásra lesz szükség.
