Komoly politikai és szakmai vihart kavart a Tisza Párt európai parlamenti képviselőinek legutóbbi brüsszeli voksolása. Három neves hazai civil szervezet – a Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége – közös közleményben állítja, hogy Magyar Péter pártjának politikusai olyan szavazatokat adtak le az Európai Parlamentben (EP), amelyek közvetlenül hozzájárultak az új génkezelési technikákkal (NGT) előállított növényekről szóló uniós rendelet elfogadásához.
A zöldszervezetek kiemelték: a Brüsszelben jelen lévő összes többi magyar EP-képviselő – pártállástól függetlenül – egységesen a hagyományos, GMO-mentes magyar álláspontot képviselte a szavazás során.
Megbuktak a szigorítások és a garanciák
Az EP-ben egy összetett, úgynevezett második olvasatos eljárás keretében döntöttek a képviselők a módosító indítványokról. A tét az volt, hogy a Parlament elutasítja-e az Európai Unió Tanácsának engedékenyebb álláspontját, vagy sem. Mivel a szigorításért benyújtott módosító javaslatok nem kapták meg a szükséges többséget, az EP változtatás nélkül, véglegesen jóváhagyta a vitatott rendeletet.
A három hazai civil szervezet szerint a kudarcban kulcsszerepe volt a Tisza Pártnak. Képviselőik ugyanis nem támogatták a lazítás teljes elutasítását, és nem szavazták meg azokat a szigorúbb módosítókat sem, amelyek komolyabb biztonsági garanciákat építhettek volna be az új uniós jogszabályba.
Miért veszélyes az új uniós génrendelet?
A kritikusok és a szakmai szervezetek szerint a most elfogadott uniós szabályozás alapjaiban rendíti meg az európai élelmiszerbiztonságot. A rendelet legfőbb sarokpontjai a következők:
-
Kikerülés a kontroll alól: Az új génkezelési technikákkal (NGT) előállított növények jelentős részét teljesen kivonják a jelenlegi, rendkívül szigorú GMO-szabályozás alól.
-
Gyengülő ellenőrzés: Ezen növények esetében a jövőben nem lesz szükség a korábbihoz hasonló, bonyolult és alapos engedélyezési eljárásokra.
-
Eltűnő jelölések: Radikálisan gyengülnek a nyomonkövetési és címkézési szabályok, ami azt jelenti, hogy a gyanútlan fogyasztók a boltokban sok esetben egyáltalán nem tudhatják majd, ha módosított technikával előállított élelmiszert vásárolnak.
A Greenpeace és szövetségesei szerint az új szabályozás nyíltan szembemegy az elővigyázatosság elvével, sérti a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát, és súlyos gazdasági csapást mér az ökológiai, valamint a hagyományos GMO-mentes gazdálkodók érdekeire, miközben tovább erősíti a globális agrár-biotechnológiai és vetőmag-multik piaci pozícióit.
Történelmi konszenzus és az Alaptörvény is sérülhet
A döntés súlyát jól mutatja, hogy Magyarországon több mint húsz éve teljes politikai és társadalmi konszenzus uralkodik a GMO-mentes mezőgazdaság védelméről. Ez a védelem nem csupán egy aktuális szakpolitikai vállalás: Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését az állam a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításával garantálja.
A civil szervezetek szerint az EP-szavazás után a magyar kormánynak azonnal és egyértelműen cselekednie kell. Nyílt levélben kérték Magyar Péter miniszterelnököt és a kormányt, hogy határozottan erősítsék meg: hazánk továbbra is kitart a GMO-mentesség és az elővigyázatosság elve mellett. A három szervezet emellett azt kezdeményezi, hogy Magyarország a többi ellenző uniós tagállammal összefogva haladéktalanul forduljon az Európai Unió Bíróságához a rendelet megsemmisítése érdekében, mivel a hatálybalépés után csak nagyon rövid jogvesztő határidő áll majd rendelkezésre a kereset benyújtására.
