A budapesti albérletpiacon a 40–60 négyzetméteres társasházi lakások medián bérleti díja a kedvezmények nélküli becsült nettó bér 41 százalékát emészti fel – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a kiadó lakások márciusi lakbéradatait vetette össze a becsült nettó átlagbérekkel. A korábbi években ez az arány 44–50 százalék volt, az egészségesnek tartott határ azonban szakértők szerint a jövedelem egyharmada körül húzódna.
A főváros kerületei között komoly különbségek mutatkoznak. A legdrágább az V. kerület, ahol a 310 ezer forintos medián lakbér a budapesti nettó bér 49 százalékának felel meg. Az I. és II. kerület 46-46 százalékkal követi, a VI. kerület 44 százalékkal. A skála másik végén a XX. és XXIII. kerület áll, ahol ugyanez az arány 33 százalékra mérséklődik – itt a medián bérleti díj lényegesen közelebb van az egészségesnek tartott harmados határhoz.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecen és Nyíregyháza emelkedik ki egyaránt 44 százalékos aránnyal. Debrecenben a 200 ezer forintos medián lakbér 450 ezer forint feletti becsült nettó bérhez viszonyul, Nyíregyházán a 170 ezer forintos bérleti díj 385 ezer forintos keresettel áll szemben. A legkedvezőbb helyzet Békéscsabán adódik: a 105 ezer forintos medián lakbér a 381 ezer forintos becsült nettó bér csupán 28 százalékát teszi ki. Szegeden 41, Pécsen, Salgótarjánban és Veszprémben 40 százalék az arány.
„A megfizethetőbb albérletpiachoz arra lenne szükség, hogy hosszú távon tartósan gyorsabban nőjenek a nettó bérek, mint a bérleti díjak. Az egészséges arány az lenne, ha egy háztartás jövedelmének csak harmada menne lakhatásra." – ímondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Nem csak az ár, a méret is számít
A megfizethetőség megítélésénél a kínálat összetétele sem mellékes. Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosi kiadó társasházi lakások között a 30–49 négyzetméteres kategóriák dominálnak: az előbbi a teljes kínálat 21, az utóbbi 22 százalékát adja. Az 50–59 négyzetmétereseké 17, a 60–69 négyzetmétereseké 10 százalék. Több kerületben – így a X., IV. és XV. kerületben – a 40 négyzetméternél kisebb lakások aránya meghaladja a 30 százalékot, ami lefelé húzza az adott kerület átlagos bérleti díját, és torzítja a valós képet.
Balogh László szerint ezért válhat különösen aktuálissá az állami bérlakásprogramok szerepe olyan városokban, mint Debrecen, Győr vagy a budapesti Rákosrendező – vagyis ott, ahol a medián bérleti díj eléri vagy meghaladja a 200 ezer forintot. A szakértő hangsúlyozta: a kínálat bővítése visszafoghatja a bérleti díjak emelkedését, de önmagában a lakbér–bér arány vizsgálata nem elegendő – legalább ennyire fontos, hogy van-e elég megfelelő méretű, élhető lakás a piacon azoknak, akik hosszabb távra vagy nem egyedül keresnek otthont.
