Megelégelte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a patikákban tapasztalható áremelkedést: a hatóság két párhuzamos versenyfelügyeleti eljárást is indított a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán. A gyanú szerint a piaci szereplők háttéralkukkal és erőfölényükkel visszaélve srófolták fel az árakat.
A nemzeti versenyhatóság közlése szerint a vizsgálatok középpontjában a piac legfőbb szereplői állnak: a Phoenix Pharma Zrt. gyógyszernagykereskedő, a tulajdonosi körébe tartozó BENU Magyarország Zrt. patikahálózat, valamint több jelentős gyógyszergyártó vállalat.
Trükközés a polcokkal: Kiszorítják az olcsóbbat?
Az első eljárás azt vizsgálja, hogy a nagykereskedő és a patikahálózat együttműködése három nagy gyártóval – a Sanofi-Aventis Zrt.-vel, az Opella Healthcare Commercial Kft.-vel és a Haleon Hungary Kft.-vel – nem korlátozza-e a versenyt.
A GVH feltételezése szerint a felek megállapodtak a patikai „polcképek” (vagyis a termékek elhelyezésének) kialakításában. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy:
-
Előnybe részesítik a szerződött partnerek termékeit.
-
Kiszorítják a versenytársak olcsóbb, de azonos hatóanyagú készítményeit.
-
Különösen a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók piacán korlátozhatják a választékot.
Több mint száz településen nincs más választás
A második vizsgálat földrajzi alapú, és az erőfölénnyel való visszaélést kutatja. A hatóság adatai szerint Magyarországon több mint száz olyan település van, ahol kizárólag a Phoenix Pharma vagy a BENU érdekeltségébe tartozó gyógyszertár működik.
Ezeken a helyeken a gyanú szerint a cégek visszaélnek a helyzetükkel: mivel a beszerzést, az akciókat és az arculatot központilag határozzák meg, más nagykereskedők labdába sem rúghatnak, a helyiek pedig kénytelenek elfogadni a diktált árakat és kínálatot.
40–50 százalékos drágulás
A vizsgálat hátterében a drasztikus áremelkedés áll. A KSH adatai szerint 2020 óta kilőttek a vény nélkül kapható gyógyszerek árai. A legkeresettebb termékeknél (nátha elleni szerek, orrcseppek, fájdalomcsillapítók) a drágulás mértéke elérte a 40–50 százalékot is.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke korábban már utalt rá: felmerült a gyanú, hogy a nagykereskedők olyan rendszert alakítottak ki, amely korlátozza a szabad versenyt. A hatóságnak most hat hónapja van a tények feltárására (ez szükség esetén meghosszabbítható), de hangsúlyozták: az eljárás megindítása még nem jelenti a jogsértés tényének megállapítását.
