A magyar társadalom demográfiai helyzetével foglalkozó egyik friss tanulmány szerint az utóbbi évtizedekben súlyos elöregedésnek lehettünk tanúi. Jelenleg körülbelül 30 nyugdíjas korú jut száz aktívra, de ez az érték a következő évtizedekben 50 fölé fog kúszni.
A bankmonitor.hu szakértői úgy vélik, hogy a helyzeten hosszabb távon segíthetne a születésszám emelkedése, de sajnos továbbra is alacsony a gyermekvállalási kedv. Nagyjából 2,1-re tehető az a teljes termékenységi ráta, amellyel biztosítható a társadalom reprodukciója, azonban a magyar érték 2020-ban alig 1,55 körül alakult.
A nyugdíj csak a mindenkori aktívak által befizetett adókból és járulékokból finanszírozható. Hiú ábránd tehát arra számítani, hogy a jövő évtizedek nyugdíjasai is ugyanolyan szintű ellátásban részesülnek majd, mint a mai idősek. Ráadásul a nyugdíjasok közül jelenleg is nagyon sokakat fenyeget az elszegényedés: 2020-ban az átlagnyugdíj körülbelül havi 150 000 forint volt.
Fontos még megemlítenünk, hogy a nyugdíjkassza már jelenleg is erősen veszteséges. A nyugdíjak fedezetéül szolgáló adó- és járulékbevételek már 2022-ben sem fedezik az összes fizetendő nyugdíj értékét. Ilyen esetben a nyugdíjtörvény azon rendelkezése lép életbe, miszerint a nyugdíjkassza hiányát más állami bevételekből kell kipótolni.
Ennek a problémának az orvoslására alapvetően két megoldást lehet alkalmazni. Az egyik a nyugdíjak csökkentése, a másik a korhatáremelés. A kettő közül talán kevésbé életszerű a nyugdíjak csökkentése, hiszen az induló nyugdíj megállapítása után minden évben emelni kell ezeket a járadékokat, annak érdekében, hogy megőrizzék a reálértéküket.
A korhatáremelés viszont nagyon is elképzelhető intézkedés. A legutóbbi korhatáremelés-sorozat éppen most fejeződött be: 2022. január 1-től 65 évre emelkedett az alapértelmezett nyugdíjba vonulási kor – férfiakra és a nőkre egyaránt ez a korhatár vonatkozik –, azaz korkedvezmény nélkül legkorábban ennyi idősen kaphatnak az igénylők állami nyugellátást. Kivételt képez ez alól a „Nők 40”, melynek keretein belül a legalább 40 évnyi szolgálati idővel rendelkező nők 65 éves koruk előtt is nyugdíjba mehetnek.
Annak érdekében, hogy a következő évtizedekben is megmaradjon a nyugdíjkassza egyensúlya, továbbra is a korhatár fokozatos emelésére lenne szükség. A második ábrán jól látható, hogy a társadalom elöregedése miatt a nyugdíjkorhatárt is egyre magasabbra kellene tenni, hogy az idő előrehaladtával ne omoljon össze a nyugdíjrendszer.
A nyugdíjas korúak és az aktívak mai arányát csak úgy lehetne fenntartani, ha 2030-ban már 66 év lenne a korhatár. 2040-re pedig – azaz mire a mai 46 évesek nyugdíjba mennének – már még tovább, 67 évnél kellene meghúzni ezt a vonalat. Könnyen elképzelhető az is, hogy néhány évtized múlva már a 70-75 évet is elérheti a magyar állami nyugdíjrendszer korhatára.
