Török Gábor politológus Facebook-bejegyzésében arra kereste a választ, milyen kategóriával lehet a legpontosabban leírni a Tiszát. Értelmezése szerint a párt jelenlegi erejét öt, egymást erősítő vonás adja, amelyek azonban a jövőben a mozgásterét is szűkíthetik. A szerző szerint a kérdés nem pusztán elméleti, mert a pontosabb jellemzés segíthet megérteni a párt lehetőségeit és határait.
Tizenegy lehetséges címke
Török tizenegy lehetséges leírást vett sorra: a gyűjtőpártot, a protesztpártot, a populista, a vezérközpontú, a mozgalmi, a valencia-, az elitellenes reform-, a korrupcióellenes, a technopopulista, a platform- és a politikai vállalkozói pártot. A politológus jelezte, hogy a felsorolásban bevett párttípusok, politikai stratégiák és leíró elnevezések keverednek, amelyek más-más szempontot ragadnak meg: a választói kört, a hatalom belső megoszlását, a szerveződés módját vagy a politikai ajánlatot. Emiatt szerinte egyszerre több címke is igaz lehet.
Saját értékelése szerint a Tisza leginkább vezérközpontú gyűjtőpárt. Úgy látja, a párt a korábbi hatalommal szembeni tiltakozást nem közös ideológiával, hanem valenciaalapú ajánlattal fogja össze: olyan, széles körben elfogadott célokat tűz ki, amelyek megvalósítására hitelesebb és hozzáértőbb szereplőként kínálja magát. Szerveződésében és mozgósításában Török szerint erős platformpárti vonások is megjelennek, vagyis a digitális felületek közvetlen kapcsolatot teremtenek a vezetés és a támogatók között.
A politológus így öt meghatározó jellemzőt emelt ki: a vezérközpontúságot, a protesztjelleget, a gyűjtőpártiságot, a valenciaalapú politizálást és a platformpártiságot.
Hol fordulhat át az erő korlátba
Török szerint azt érdemes majd figyelni, meddig erősítik egymást ezek a vonások, és mikor válhatnak a párt határaivá. A vezérközpontúság a bejegyzés szerint személyes függőséget okozhat, a protesztjelleg táborépítő ereje pedig kormányon gyengülhet. A gyűjtőpárti jellegből egymással nehezen összeegyeztethető választói igények bukkanhatnak elő, a nagy többség által támogatott célok kapcsán pedig viták indulhatnak a megvalósítás módjáról és a hozzáértésről. Az online mozgósításról a politológus azt írta, hogy nem feltétlenül alakul át tartós szervezeti kötődéssé.
„Ha ezek idővel bekövetkeznek, különösen fontossá válhat a kérdés: mi tartja össze a pártot és a táborát a közös ideológiai alap helyén?” – írta Török Gábor.
