A magyar háztartások átlagosan négy-ötféle zöldséget fogyasztanak – a többit meg sem kóstolják, vagy egyetlen rossz élmény alapján elkönyvelik. Hofer Bernadett, a MyFarm kertek ügyvezetője szerint a probléma nem az, hogy az emberek nem akarnak egészségesen enni, hanem az, hogy a boltok állandó kínálata teljesen felszámolta a szezonális étkezés kultúráját. A változás viszont már elkezdődött.
Elkényelmesedtünk – és ez látszik a tányéron
Hofer Bernadett úgy látja, hogy az egész éves bolti kínálat szinte észrevétlenül szoktatta le az embereket arról, hogy az évszakokhoz igazítsák az étrendjüket. A polcokon mindig minden kapható – ennek pedig az az ára, hogy senki nem kénytelen kísérletezni, új ízeket keresni, változatosan főzni.
„Egyszerűen elkényelmesedtünk."
A szezonális étkezés régen természetes volt, most viszont újra divatként kell eladni – pedig Bernadett szerint ennek nem divatnak kellene lennie. A különbség ugyanis hatalmas: aki télen vesz paradicsomot, annak se színe, se íze. A nap által megérlelt, szezonban szedett zöldség egészen más élmény.
„Nem is értem, hogy valaki mondjuk télen miért vesz paradicsomot, mert az egy dolog, hogy színe nincsen, de hogy íze sincsen."
A MyFarm rendszeresen végez ízteszteket az utcán: két kis tégely paradicsommal megállítják az embereket, és a reakció mindig egyértelmű. Azonnal érzik, melyik érett kertben, napon, és melyik utazott hetekig ládában.
A zöldség mint kötelező rossz?
Bernadett szerint a zöldséggel szembeni ellenállás a gyerekkorból ered. A legtöbb családban a hús volt a főétel középpontjában, a zöldség pedig afféle kötelező köret – amit azért kell megenni, mert attól leszel egészséges. Ez a minta az ő generációjába különösen mélyen beégett.
„A zöldség mint egy köret van mindenki fejében, mert hogy gyerekkorunkban így étkeztünk, hogy a hús volt a fókuszban, és a zöldség az meg mindig egy ilyen kötelezően rossz elem volt."
Pedig a zöldség nemcsak köret – főételt is lehet belőle készíteni úgy, hogy észre sem venni a hús hiányát. A baj az, hogy a legtöbben egyetlen zöldséget egyetlen módon ismernek: a káposztát töltve vagy tésztával, a céklát savanyítva, a salátát köretként. Holott mindegyikből tucatnyi étel készülhetne.
A saláta például nemcsak zöldsalátaként működik. Levest, főzeléket, tekercset lehet belőle készíteni, meg lehet sütni, össze lehet párolni fokhagymával. Hofer Bernadett szerint ez az a gondolkodásmód, amit el kellene terjeszteni: egyetlen zöldségfélét is sokféleképpen fel lehet használni.
Négy-öt zöldség, aztán vége
A kutatások azt mutatják, hogy a magyar emberek átlagban négy-ötféle zöldséget fogyasztanak rendszeresen – és újat alig próbálnak ki. Sokan egyetlen rossz élmény alapján döntik el, hogy valamit nem szeretnek.
„Elkönyvelik például, hogy ők a céklát nem szeretik, holott azt a céklát nyolcféleképpen el lehetne készíteni, különböző ízvilágban, különböző textúrákkal."
Az is gyakori, hogy valaki nem is szezonban kóstolja meg először az adott zöldséget, és az akkori gyenge íz alapján mond róla végleges ítéletet. A szakértő szerint pár próbálkozás után szinte mindenki rátalálna arra az ízkombinációra, ami ízlene – de ez a fajta nyitottság még nem terjedt el.
Az edukáció kulcsszerepet játszik abban, hogy ez változzon. A MyFarm hét éve dolgozik együtt Mautner Zsófival, akitől rengeteg tippet és praktikát kapnak, és ezeket igyekeznek közérthető nyelven továbbadni. Hofer Bernadett azt tapasztalja, hogy ha az edukáció nem száraz és nem unalmas, az emberek nyitottak rá – csak kevesen beszélnek erről érthetően.
Nem webshop, hanem kosárközösség
A MyFarm nem hagyományos zöldségrendelés. Az előfizetők egy földterületet kapnak a kertből, amelyet a MyFarm gazdái művelnek. Az ott megtermett zöldséget hetente vagy kéthetente szállítják ki – nem a vásárló választja ki, mit kér, hanem azt kapja, ami éppen érett és szezonális.
„Nem az van, hogy én kérek 2 kg paradicsomot, 1 kg paprikát és 3 céklát, hanem minden, ami a kertben megterem és érett, tökéletes állapotban van a szállítási napon, azt a gazdák betakarítják, és egyenlő arányba szétosztjuk az előfizetőink között."
Ez a rendszer arra sarkall, hogy a családok változatosan étkezzenek – mert minden héten mást kapnak. Az előfizetők közel fele rendszeresen kilátogat a kertbe is, hogy személyesen nézze meg, hogyan terem a zöldség. A közösségben szavaznak arról, milyen zöldségeket ültessenek, és végigkövethetik a teljes termesztési folyamatot a palántázástól a betakarításig.
A bizalom kérdése egyre fontosabb a vásárlóknak. Bernadett felidézte azt a jelenséget, amit sokan ismernek: valaki a piacon magyar epret vesz „Rozi nénitől", miközben a kocsi mögött ott állnak a spanyol jelzéssel ellátott ládák. A MyFarm-nál minden átlátható – és ez az, amiért az előfizetők ragaszkodnak a rendszerhez.
A gazdáknak is életmentő
Az előfizetéses modell nemcsak a vásárlóknak előnyös. A gazdák számára ez létfontosságú segítség, mert a multik a nagy mennyiség révén az árakat olyan szintre nyomják le, amelyből önmagában a termelés nem jön ki.
„Nem árulok el titkot azzal, hogy azért nem túl könnyű a zöldséget eladni olyan áron, hogy abból ők meg tudjanak élni, mert a multik a mennyiség miatt az árat nagyon durván lenyomják."
Az előfizetésekből már a szezon elején finanszírozhatók a palánták és az eszközök – a gazdának nem kell mindent önerőből előlegezni. Ráadásul pontosan tudja, kiknek termel, és ismeri a preferenciáikat: van, aki nem szereti a túl kicsi répát, más pont azt kedveli. Személyre szabottan tud dolgozni, ami piacozásnál lehetetlen.
A hulladék is minimálisra csökken. Piacozásnál az el nem adott áru gyakran a kukában köt ki. A MyFarm-nál pontosan annyi zöldséget termelnek, ahány előfizetőjük van. Ha mégis többlet keletkezik, az jótékony célra megy.
A vegyszermentes gazdálkodás ára: az idő
A vegyszermentes gazdálkodás valóban drágább, de nem a vegyszerek hiánya miatt – hanem az idő miatt. Ami egy konvencionális kertészetben egyetlen permetezéssel megoldható, az a MyFarm-nál manuális munka. Amikor megjelenik a poloska a paradicsomnál, egyesével szedegetik le kézzel a zöldségekről.
A különbség nem csak ízben mérhető. A vegyszerrel kezelt zöldségek tápértéke alacsonyabb, és a hosszú szállítási út tovább rontja a helyzetet. Ha egy zöldséget féléretten szednek le és napokig, akár hetekig utaztatnak, a tápanyagtartalom folyamatosan csökken. Ami viszont reggel még a földben volt és délután az asztalra kerül, abban minden benne van.
Amikor a gyerek kihúzza a karalábét a földből
A MyFarm minden évben lehetőséget ad az előfizetőknek, hogy kijöjjenek a kertbe. A visszajelzések között akadnak olyanok, amelyek az egészségügyi változásokról szólnak – például hogy valaki nem puffad ezektől a zöldségektől –, de Bernadett számára a legerősebb pillanatok a gyerekekhez kötődnek.
„Amikor egy kisgyerek azt mondja, hogy ő nem kóstolja meg a karalábét, mert ő azt nem szereti, de aztán mikor ott van a kertben, és kihúzza magának a karalábét a földből, és mégis megkóstolja és közli, hogy hát ennek nem ilyen íze van, amit én megkóstoltam, hogy ez nem ilyen volt korábban."
Ettől kezdve a karalábé bekerül a kosárba – a gyerek magáénak érzi, mert ő találta meg. Hofer Bernadett maga is szülő, ezért az ilyen történetek személyesen is fontosak neki. Ezek a pillanatok erősítik meg abban, hogy érdemes csinálni.
Reteklevélből pesztó, karalábélevélből zöld olaj
A fenntarthatóság nem elvont fogalom a MyFarm közösségében – hanem megjelenik a mindennapokban. Az előfizetők zárt csoportjában recepteket és ötleteket osztanak meg egymással, és gyakran éppen a zöldségek azon részeit használják fel, amelyeket a legtöbb háztartásban kidobnak.
Bernadett elmesélt egy példát a saját családjából: a forgatás után maradt otthon karalábélevél, félfonnyadt bazsalikom és reteklevél. A férje mondta, hogy dobja már ki, minek tárolja. De ő Mautner Zsófitól megtanulta, hogy ezekből zöld olajat lehet készíteni – és azóta a kisfia is ebbe mártogatja a pizzát.
„A pesztót is az emberek veszik 2-3 ezer forintért az ekkora kis üvegcsében, közben meg a reteklevél megy a kukába a legtöbb háztartásban, pedig amúgy abból is lehet iszonyatosan finom pesztót csinálni."
A zöldséglevek és turmixok terjedése szintén biztató. A közösségi médiában egyre kreatívabb receptek jelennek meg: mángoldot tesznek a smoothie-ba, az új káposzta külső leveleit nem dobják ki, hanem belekeverik a turmixba. Bernadett otthon áfonyával színezi a zöld turmixokat, mert a kétéves fia a kékes-lilás színt imádja – és attól kezdve teljesen mindegy neki, mi van benne.
Saláta rizspapírban – és a meglepetés
A legnagyobb tévhit, amit Hofer Bernadett legszívesebben eltörölne, az a gyerekkorból örökölt gondolat, hogy a zöldség kötelező rossz. Szerinte a zöldség is lehet élvezeti forrás – csak meg kell mutatni, hogyan.
Pár nappal az interjú előtt például Mautner Zsófinál forgatott, aki salátatekercset készített: rizspapírba csomagolt salátát és más zöldségeket ázsiai ihletésű mogyorószósszal. Bernadett bevallottan szkeptikus volt – a rizspapír íztelen, a saláta sem ízbomba –, de az eredmény meggyőzte.
„Konkrétan olyan lett az az étel ott előttem, hogy vettem el a többiektől, hogy én szívesen megenném a maradékot is."
Gyorskajától a színes zöldségekig
Bernadett nem titkolja, hogy ő maga is jó példa az átalakulásra. Három évvel ezelőtt, mielőtt a MyFarm-hoz került, tipikus gyorskajaevő volt: azt tette a kosárba, ami a polcon volt, és nem foglalkozott az egésszel. A váltás olyan volt, mint egy ajtócsapás.
„Mennyire magam ellen voltam eddig, mert hogy a súlyfelesleg az egészségen látszódott, a hangulaton látszódott."
Azóta sokkal változatosabban és kreatívabban főz. Amikor megjön a zöldségláda, már azon jár az agya, hogy a múlt héten ebből ezt készítette, most végre kipróbálhatja azt a másik receptet. A kisfiának is fontos a példamutatás: nem azt látja, hogy a család ugyanazt az ötféle ételt eszi, hanem azt, hogy anya tányérja tele van színekkel. A gyerek eleinte visszautasítja a zöldséget – aztán mégis odajön, kiválogat, és megeszi.
A szezonalitás érzését veszítettük el, mert a boltok polcain mindig minden ott van, „gyönyörű és csillogó". Sokan úgy gondolják, a szezonalitás misztikus fogalom, ami nem is létezik. A MyFarm ezt is igyekszik visszahozni: aki novemberben nem kap spárgát a ládájában, az megtanulja, hogy a spárgának április közepe és június eleje között van a szezonja – és közben rájön, hogy a káposzta sem csak töltve ehető.
Amikor arról kérdeztük, mit üzenne azoknak, akik mindig hétfőre halasztják a változást, Bernadett nem gondolkodott sokat.
„A hétfő most van."
Nem kell drasztikus változás – elég, ha valaki levesz a polcról egy olyan zöldséget, amit eddig nem kóstolt, vagy kipróbál egyetlen receptet a telefonra lementett százból. A lényeg, hogy elkezdje.
