Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a hőhullámok okozta többlethalálozás, ezt inkább a helyi tényezők, köztük az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség szintje határozza meg – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszéke munkatársainak elemzéséből, amely a masfelfok.hu-n olvasható.
Tizenegy év adatait vizsgálták
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással. A déli és délkeleti országrészben az elmúlt tizenegy évben nyaranta átlagosan két-három hőhullámos hét fordult elő, ám a kutatók megállapítása szerint nem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám jelentkezett.
Forrás: masfelfok.hu
Az éjszakai hőmérséklet a döntő tényező
A kutatás során a szakemberek nem a napi csúcshőmérsékletet, hanem a napi átlaghőmérsékletet vették alapul, mivel ez tükrözi legpontosabban, mennyire képesek az éjszakák enyhülést hozni. Ha az éjszakák is melegek maradnak, a szervezet regenerálódási lehetősége jelentősen csökken, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent. A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten.
Csongrád-Csanádban a legtöbb a hőhullám
A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, éjjel-nappali hőterhelés.
Máshol nőtt meg leginkább a halálozás
A halálozási adatok azonban eltérő mintázatot mutattak. Az intenzív hőhullámok Tolna megyében 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos többlethalálozást eredményeztek. Csongrád-Csanádban ugyanakkor – bár ez az ország legmelegebb megyéje – a többlethalálozás ennél alacsonyabb volt, ami a kutatók szerint összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli legmagasabb arányával.
„A kutatók felidézik azt is, hogy a 2024. júliusi, az idei nyár előtti leghosszabb és legintenzívebb hazai hőhullám idején Budapesten a kéthetes forró időszak alatt 34 százalékos többlethalálozás következett be az az évi május-szeptemberi időszak átlagához képest.”
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók, ELTE Meteorológiai Tanszék
Forrás: masfelfok.hu
Az idősek és a krónikus betegek vannak leginkább veszélyben
A kutatók szerint a heti bontású, megyei elemzések pontosabban kijelölhetik azokat a térségeket, ahol a közegészségügyi és szociális ellátórendszereket, valamint a hőhullámokhoz kapcsolódó alkalmazkodási intézkedéseket érdemes megerősíteni. A hőség különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyerekekre és azokra jelent veszélyt, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni.
A kutatók szerint a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra: az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz. A megyénkénti eltérések azt a kérdést vetik fel, mely térségekben lenne leginkább indokolt gyorsítani a lakhatási és egészségügyi felkészülést, mielőtt a következő tartós hőhullám végigsöpör az országon.
