A törvényalkotási ciklus végén, az ősz második felében leváltják a HUN-REN teljes vezetését, a kutatóhálózat pedig visszakerül a Magyar Tudományos Akadémia alá, MTA Kutatóhálózat néven. Ezt Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára jelentette be, miután az Országgyűlés oktatási bizottságának szerdai ülésén ismertette Magyarország új tudományos és innovációs stratégiáját -írja a Telex.
A bizottsági ülésen Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter azt sérelmezte, hogy a régi rendszer megtartható programjaihoz sem nyúl hozzá az új kormány. Horváth Péter szerint viszont az érintett szektorokban nagyjából mindenhez hozzá kellett nyúlniuk.
„Lépten-nyomon bombákba ütköztünk a programokban, rengeteg bombát hagytak itt nekünk” – mondta Horváth Péter.
Új elnöki testület, visszacsatolt bölcsészintézetek
Az államtitkár szerint a HUN-REN körül két problémát kellett megoldani. Az egyik a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontok elcsatolása – ezt „megmagyarázhatatlannak, elfogadhatatlannak” nevezte, és úgy fogalmazott, orvosolni kell a humán tudományok „teljes megszégyenítését”. A másik a vezetési struktúra: megszakadt a kommunikáció a hálózat és a vezetőség között. A kormány nem számít a továbbiakban a jelenlegi vezetés munkájára, és új struktúrájú elnöki és irányító testületet hoz létre. A hálózat innovációs feladata folytatódik, a tulajdonában álló Hunrentech Kft. változatlanul dolgozik tovább.
Az akadémiai kutatóhálózat évek óta húzódó ügye 2019-ben kezdődött, amikor az állam elcsatolta az MTA-tól a szervezeteket és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba fogta össze őket. A dolgozók 2020-ban elvesztették a közalkalmazotti státuszukat, 2021-ben több intézetet átalakítottak, a hálózat 2023 szeptemberétől lett HUN-REN, elnöke pedig ugyanazon év májusától Gulyás Balázs. Tavaly nyáron a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket akaratuk ellenére leválasztották és az ELTE-hez csatolták. Gulyás Balázs lemondását Tanács Zoltán korábban már javasolta.
Az új konstrukció a tervek szerint nagy szabadságot adó, de magas minőségi kritériumokat támasztó rendszerként épül fel, az erről szóló törvény heteken belül elkészülhet. Egy kérdés még nyitott: a Bay Zoltán Kutatóhálózat sorsáról nincs végleges döntés. Az elképzelés szerint egy Magyar Alkalmazott Kutatási Hálózat részévé válna, amelyben 40–30–30 százalékos arányban oszlana meg az állami, az ipari és a pályázati finanszírozás. A cél, hogy 2031-re 11 fókuszált intézetből álló, kétezer fős hálózat jöjjön létre – az első lépések között a 2012-ben felszámolt Vituki újjáépítése és egy mesterségesintelligencia-kutatóintézet szerepel, 100 MI-kutató és 100 MI-professzor Magyarországra hívásával.
Az NKFIH alá kerül az Élvonal Alapítvány
A minisztérium a kekvák megszűnésével átvette a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványt is, amely hat évre 261,7 milliárd forint állami támogatást kapott. Horváth Péter az alapítvány célkitűzéseit támogatja, a megvalósításával viszont nem ért egyet.
„Nem értek egyet azzal, hogy a kutatóközösséget nem vonták be a döntésekbe, nem volt társadalmi vita, és az az összeg, amit az alapítvány kapott, és ami összemérhető a teljes magyar kutatóhálózat hároméves finanszírozásával, elfogadhatatlan” – mondta Horváth Péter.
Az alapítvány feladatait az NKFIH alá integrálják, a költséget pedig realisztikus szintre csökkentik – az államtitkár szerint az Élvonal másfél év alatt a tervezett büdzsé egytizedét sem tudta frontier kutatásokra fordítani. A minisztériumhoz kerül a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) is, amelynek pénzügyi átvilágításánál mindent rendben találtak, a tudományos értékelés viszont még hátravan.
Kétszázhuszonöt milliárdig emelnék a kutatási alapot
Magyarország jelenleg a GDP 1,38 százalékát költi innovációra, miközben az uniós átlag 2 százalék felett van. A kormány a ciklus végére a 2, nyolc éven belül a 3 százalékot célozza, és a tudományos mutatók terén a mostani 20–22. helyről a 15.-re lépne előre. Az NKFIH-alapot megduplázzák, nagyjából 40 milliárd forintos lépésekben, hogy 2029-re elérje a 225 milliárd forintot. Az államtitkár „történelmi bűnnek” nevezte a hivataltól korábban elvont összeget, amelyből egy év alatt 68 milliárd forint volt a legtöbb.
A stratégia szerint Magyarország október 31-től teljes értékű résztvevőként kapcsolódhat vissza a Horizont-programokba, a kidolgozók az ERC vezetőivel is tárgyaltak. A javaslat most az implementációs fázisba lép, a részletek azonban még alakulhatnak: az MTA-val és egy tudományos tanácsadó testülettel is megvitatják. Az érintett kutatóknak és intézeteknek így a törvényszövegek megjelenéséig marad nyitott kérdés, pontosan milyen jogállásban és milyen szerződési feltételekkel folytatják a munkát az átalakuló hálózatokban.
