Feljelentést tett a Belügyminisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán a Ferencvárosi Torna Club Fradiváros-projektjére adott, csaknem 25 milliárd forintos állami támogatás felhasználása miatt. A tárca közleménye szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanúja is felmerülhet. A feljelentés ismeretlen tettes vagy tettesek ellen szól, ezzel párhuzamosan pedig a sportállamtitkárság elrendelte a támogatás és kamatai visszafizetését.
Az FTC előtt három lehetőség áll: 30 napon belül egy összegben fizethet, kérhet 12 hónapos részletfizetést, vagy utóellenőrzést kezdeményezhet.
Mire ment el a 25 milliárd?
A klub 2016-ban és 2017-ben összesen 24,947 milliárd forint állami támogatást kapott a Népligeti sporttelep fejlesztésére, a Fradiváros első és második ütemének megvalósítására. Az eredeti tervek kizárólag beruházási kiadásokat tartalmaztak, a Fradiváros azonban nem épült meg.
Az FTC záróbeszámolói szerint az első ütem 10 milliárd forintjából több mint 8,5 milliárdot dologi és működési kiadásként számoltak el, beruházásra nagyjából 1,44 milliárd jutott. A második ütem 14,9 milliárdjából több mint 3,1 milliárdot jelentettek le működési kiadásként, további 11,2 milliárd forint pedig az FTC Labdarúgó Zrt.-hez került, amelyből hivatásos labdarúgók játékjogának megszerzését finanszírozták.
Utólagos módosítások a támogatói okiratokon
A támogatás feltételeit 2020 októbere és 2026 februárja között mindkét ütem esetében öt-öt alkalommal módosították. 2022 decemberében pedig olyan kormányhatározat született, amely már lehetővé tette a pénz működési célú felhasználását is.
A Belügyminisztérium jogi álláspontja szerint ezek a későbbi döntések visszamenőleg nem tehették jogszerűvé a támogatás eredeti céltól eltérő felhasználását, mivel a projektek megvalósítása és a pénz elköltése már a 2022-es változtatás előtt megkezdődött. A feljelentés ezért annak vizsgálatát is kéri, hogy az utólagos kormányzati döntésekkel és a támogatói okiratok módosításával megpróbálták-e legalizálni a korábbi felhasználást.
A lebonyolítói díj tizenháromszorosa a kamarai kalkulációnak
A feljelentés külön kitér az FTC saját tulajdonában lévő Fradiváros Vagyonkezelő Zrt.-re. A beruházásra létrehozott társaság az első ütem 10 milliárd forintos támogatásából 2,8 milliárd forintot kapott projektmenedzsment- és lebonyolítói díjként, vagyis a teljes összeg 28 százalékát. A dokumentumban idézett mérnökkamarai számítás ezzel szemben egy ekkora beruházás teljes lebonyolítására és műszaki ellenőrzésére 2,17 százalékos díjjal számol.
A társaság a feljelentés szerint mintegy 800 millió forint adózás előtti nyereséget ért el, és 845 millió forint kölcsönt is adott az FTC Labdarúgó Zrt.-nek. A minisztérium azt is vizsgáltatná, hogy a futballcéghez került 11,2 milliárd forint felhasználása és az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok megfeleltek-e a valóságnak és az uniós állami támogatási szabályoknak.
Kubatov Gábor: „minden rendben van”
Az ügy előzménye, hogy Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár augusztus közepén arról írt: az FTC elszámolása szerint a labdarúgócsapatot működtető Zrt. 2019 és 2024 között a 11,2 milliárd forint állami támogatásból 38 magyar és külföldi profi labdarúgó játékjogát vásárolhatta meg. Az államtitkár már akkor további hatósági vizsgálatokat tartott szükségesnek, és magyarázatot várt arra, milyen alapon kerülhetett az eredetileg infrastruktúra-fejlesztésre szánt pénz a futballcéghez.
Kubatov Gábor, az FTC elnöke erre reagálva azt írta, elküldte a sportállamtitkárságnak azokat a dokumentumokat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a pénzeket jogszerűen és az eredeti célnak megfelelően használták fel.
„Nyugodjanak meg, minden rendben van” – írta Kubatov Gábor.
A visszafizetési kötelezettség és a büntetőfeljelentés két külön szálon fut, de egyszerre terheli a klubot: a 30 napos határidő attól függetlenül ketyeg, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága mikor dönt a nyomozás megindításáról. Nyitott kérdés, hogy az FTC melyik lehetőséggel él a három közül, és hogy az utóellenőrzés kezdeményezése felfüggeszti-e a fizetési határidőt.