Nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Paks II. Atomerőmű Zrt. tavaly decemberi, közel 80 milliárd forintos tőkeemelésével kapcsolatban – közölte Tordai Bence. A volt független országgyűlési képviselő korábban hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést, mert szerinte a magyar állam az uniós szabályok megsértésével juttatott pénzt a beruházás orosz fővállalkozójának.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly szeptemberben megsemmisítette azt a 2017-es európai bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a Paks II.-nek nyújtott magyar állami támogatást. Ennek ellenére a magyar állam 2025 decemberében 79,6 milliárd forinttal emelte meg a társaság tőkéjét, a cég pedig az összeget továbbította az orosz fővállalkozónak, az Atomsztrojexportnak. A pénzügyi teljesítés december 27-ig megtörtént.
Egyszer már elutasították a feljelentést
Tordai januárban már tett feljelentést az ügyben, azt azonban az NNI elutasította. Az akkori indoklás szerint az uniós jog szerinti végrehajtási tilalom állítólag nem lépett érvénybe, ezért nem történt bűncselekmény.
A volt képviselő májusban új, jogilag átdolgozott feljelentést nyújtott be. Ebben Orbán Viktor volt miniszterelnök, Nagy Márton volt nemzetgazdasági és Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter, valamint Magyar Levente korábbi külügyminiszter-helyettes felelősségének vizsgálatát is kérte. Érvelését egy európai bizottsági állásfoglalással egészítette ki, amely szerint érvényes bizottsági jóváhagyás nélkül az állami támogatás jogellenesnek minősülhet.
Mit jelent a nyomozás elrendelése
Az NNI ezt az ügyet egy másik magánszemély feljelentésével egyesítve rendelt el nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. Tordai Bence hangsúlyozta: a nyomozás elrendelése nem jelenti azt, hogy bárki bűnösségét megállapították volna, csupán azt, hogy a hatóság szerint indokolt a történtek büntetőjogi vizsgálata.
A hatóság álláspontja tehát megváltozott ugyanabban a tényállásban: januárban még arra hivatkozva utasította el a feljelentést, hogy nem történt bűncselekmény. Nyitott kérdés, hogy a nyomozás kiterjed-e a feljelentésben megnevezett volt kormánytagokra, és hogy az átutalt összeg visszakövetelhető-e az orosz fővállalkozótól.
