Szeptember 2-án, szerdán Budapestre látogat António Costa, az Európai Tanács elnöke, hogy Magyar Péter miniszterelnökkel tárgyaljon az Európai Unió előtt álló legfontosabb kérdésekről. A Tanács programja szerint a legnagyobb hangsúlyt az unió 2028–2034-re szóló hosszú távú pénzügyi kerete, az MFF kapja.
A találkozó Costa augusztus 25. és szeptember 17. között zajló „Tour des capitales" körútjának második hetébe esik. A tanácselnök ugyanezen a napon Luxemburgban Luc Frieden luxemburgi, Zágrábban pedig Andrej Plenković horvát kormányfővel is találkozik. A körút célja, hogy felmérje a tagállami vezetők prioritásait és aggályait, és ezek alapján készítse elő az év végéig esedékes csúcstalálkozókat.
A budapesti egyeztetés napirendjén az európai védelmi képességek erősítése, a versenyképesség javítása és az egységes piac kiteljesítése, Ukrajna támogatása, valamint a bővítéspolitika is szerepel.
Nagyobb kassza, de átrendezett szerkezet
A Tisza-kormány az elődjénél együttműködőbb kapcsolatra törekszik Brüsszellel, a következő MFF-ről viszont eddig keveset beszélt nyilvánosan – azon túl, hogy az új költségvetési struktúrával kapcsolatban vannak aggályai.
Nettó kedvezményezettként Magyarországnak alapvetően az az érdeke, hogy minél nagyobb legyen a közös uniós kassza. Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen 2000 milliárd eurós tervezete azonban komoly strukturális reformot is jelent, amelyben lényegesen kisebb hangsúlyt kapnak a fejletlenebb országok számára legkedvezőbb kohéziós és mezőgazdasági források.
Három irányba húznak az intézmények
A költségvetés méretéről már most jelentős különbségek alakultak ki. Von der Leyen védelemre és versenyképességre fókuszáló átrendezésére az Európai Parlament egy nagyjából 10 százalékos – de nem egyenlő mértékben megoszló – emeléssel reagált. A tagállamokat képviselő Tanács soros elnöksége ezzel szemben első lépésként néhány százalékos csökkentést vetett fel, néhány nettó befizető ország pedig már több százmilliárd euró lefaragását követelte.
A Bizottság a korábban elkülönülő támogatások jelentős részét nagyobb, rugalmasabb alapokba terelné, és több kifizetést kötne nemzeti tervekhez, illetve reformok teljesítéséhez. Ez annak a helyreállítási alapnak a mintáját követi, amelyből 10 milliárd eurónyi forrást sikerült Magyar Péter csapatának feloldani, miután azokat a Bizottság korábban zárolta az Orbán-kormány okozta jogállami aggályok miatt.
Az idő szorít
Az MFF-tárgyalások jellemzően az utolsó utáni pillanatig elhúzódnak, a kiélezett geopolitikai helyzetben viszont a nagy bemondások ellenére minden döntéshozó a mielőbbi megállapodásban érdekelt. Az Európai Parlament, Costa és több tagállam is azt szeretné, hogy a kiegyezést ne húzzák 2027 végéig, hanem a megállapodás fix elemeit már idén rögzítsék.
A budapesti tárgyalás tétje így kettős: a magyar érdek a nagyobb keret, a magyar aggály viszont éppen az a szerkezet, amely a kohéziós és agrárforrások súlyát csökkenti. Nyitott kérdés, hogy a kormány melyik szempontot helyezi előrébb a tanácselnök előtt, amikor a december előtti gyors megállapodás igénye is nyomás alatt tartja a tagállamokat.
