Megszüntette egy brit férfi őrizetét és szabadlábra helyezte a Fővárosi Törvényszék, akivel szemben az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. A bíróság 2026. augusztus 27-én a kettős büntethetőség hiányára hivatkozva döntött így – közölte a törvényszék. A végzés nem végleges: az ügyészség fellebbezett, így az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
A férfi ellen az amerikai Utah-i Törvényszék adott ki nemzetközi elfogatóparancsot kényszerítés és rábírás jogellenes szexuális tevékenységre bűncselekménye miatt, büntetőeljárás lefolytatása céljából.
Mi történt 2003-ban
A rendelkezésre álló adatok szerint a brit férfi 2003-ban e-mailes levelezés útján tartott kapcsolatot egy nővel, akiről azt hitte, hogy 13 éves lány, és szexuális kapcsolat létesítése céljából találkozót beszélt meg vele. A levelezőpartner valójában egy titkos műveletet végző rendőrtiszt volt.
A megszervezett találkozón a rendőrök elfogták és letartóztatták a férfit, akit később a tárgyalásig szabadlábra helyeztek. A terhelt 2004 szeptemberében elhagyta az Egyesült Államokat, és Angliába távozott. Az amerikai hatóságok 2004 novemberében emeltek vádat ellene.
Mire hivatkozott a bíróság
A kiadatás feltételeit a Magyarország és az Egyesült Államok között 1994-ben aláírt, 1997. évi LXI. törvénnyel kihirdetett szerződés rögzíti. Eszerint a kiadatásnak feltétele, hogy a cselekmény mindkét ország joga szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel legyen büntetendő.
„A brit férfi cselekménye a magyar jog szerint az elkövetés idején hatályos, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 201. § (2) bekezdése értelmében megrontás bűntetteként minősülhetne. Figyelemmel azonban arra, hogy a bíróság megítélése szerint a jelen ügyben nem volt gyermekkorú sértett, a nemzetközi elfogatóparancsban írt cselekmény a magyar jog szerint nem minősül bűncselekménynek" – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A döntés fordulópontja tehát nem a cselekmény megítélése, hanem az, hogy a levelezés másik oldalán rendőr ült, nem gyermek. A másodfokú eljárásban ennek a jogértelmezésnek a helytállóságáról dönt a Fővárosi Ítélőtábla.
