A büntetőeljárási szabályok szigorítását és az eljárási határidők rövidítését ígérte Magyar Péter miniszterelnök, aki a parlamentben reagált a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökjelöltjének, Unger Annának a vitatott meghallgatási kijelentéseire. A kormányfő elismerte, hogy a büntetőügyek elhúzódása valós probléma, de a tervezett igazságügyi reformot állította szembe vele.
„Kell elég ember, fel kell gyorsítanunk a nyomzási eljárásokat, hogy a Vagyonvédelmi Hivatal elláthassa a feladatát" – mondta Magyar Péter a pénteki napirend előtti felszólalásában, a frakcióvezetők beszédeire válaszul.
Mit mondott Unger Anna a meghallgatásán?
A kormányfő idézte is a keddi meghallgatás legtöbbet felhozott mondatát: Unger Anna szerint nem reális arra számítani, hogy az NVVH első elnökének hatéves mandátuma alatt az újonnan feltárt ügyekben már jogerős bírósági ítéletek szülessenek. Ezt a magyar igazságszolgáltatás lassúságával indokolta, példaként a Quaestor-ügyet említve, amelyben nyolc év telt el az eljárás megindulása és az elsőfokú ítélet között.
A jelölt szerint a hatéves ciklus reális célja inkább az lehet, hogy a hivatal feltárja a visszaéléseket, rekonstruálja a felelősségi láncokat, elindítsa az eljárásokat, és a felelősök bíróság elé kerüljenek. Hasonló korlátokról beszélt saját meghallgatásán Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is: ő az elévülési időkre hívta fel a figyelmet, amelyek miatt nem biztos, hogy minden korábbi jogsértés miatt felelősségre lehet vonni az érintetteket, illetve minden jogellenesen kikerült közvagyont vissza lehet szerezni.
„Gyorsítunk. Ebben is."
Magyar Péter a pénteki vitában lényegében elismerte, hogy ezek valós problémák. Álláspontja szerint sem Unger, sem Ligeti nem az NVVH várható teljesítményéről mondott le előre, hanem a jelenlegi magyar jogrendet és ítélkezési gyakorlatot írta le. A miniszterelnök szerint éppen ezek tartoznak azok közé a kérdések közé, amelyeket a kormány tervezett igazságügyi reformja rendezne – vagyis a mai szabályokból nem következik, hogy az új hivatalnak ezekhez változatlan adottságként kellene alkalmazkodnia.
A konkrétumokat később, a Facebook-bejegyzésében sorolta.
„Jön a büntetőeljárási jogszabályok szigorítása, az eljárási határidők rövidítése, a bíróságok és a nyomozó szervek megerősítése. Elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy 5-10 évig tart egyes büntetőügyek lezárása. Gyorsítunk. Ebben is." – írta Magyar Péter.
A kiválasztás menetét is védte a kormányfő
A miniszterelnök Unger Anna jelölése mellett is kiállt. Arról beszélt, hogy számos kiváló pályázó jelentkezett az NVVH élére, és már annak eldöntése is nehéz volt, kik kerüljenek a személyesen meghallgatott jelöltek közé. Szerinte a jelölt alkalmasságát nem kérdőjelezi meg, hogy a mezőnyben más, erős szakmai hátterű pályázók – köztük Ligeti Miklós – is voltak.
Magyar arra is emlékeztetett, hogy a parlamenti frakcióknak lehetőségük volt további jelöltek meghallgatását kezdeményezni, ezzel a lehetőséggel viszont állítása szerint érdemben csak a Tisza élt. Érvelése arra futott ki, hogy a döntés több jelöltet felvonultató kiválasztási folyamat végén született, nem pedig Unger előzetes politikai kijelölésével.
A miniszterelnök válasza így két, egymástól független feltételt kapcsol össze: a hivatal eredményessége nemcsak az NVVH munkáján múlik, hanem azon is, hogy az igazságügyi reform átmegy-e és mikor lép hatályba. Nyitott kérdés, hogy a beígért határidőrövidítések mikor kerülnek a parlament elé, és hogy a hatéves mandátum első éveiben már érvényesülhetnek-e.
