5500 eurós kártérítést, úgynevezett igazságos jóvátételt ítélt meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Schönberger Ádámnak, akit a Magyar Helsinki Bizottság képviselt a magyar állam elleni keresetében – derül ki a bíróság ítéletéből. Schönbergernek 17 éves korában, 2019 októberében egy rendőri intézkedés során eltört a keze.
A Helsinki Bizottság szerint alappal gyanítható volt, hogy a fiatalt a rendőrök bántalmazták: testszerte és a fején is számos zúzódás, bevérzés és horzsolás volt látható rajta, és eltört az egyik kézcsontja.
Ellentmondó szakvélemények, kihallgatatlan tanú
A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indított büntetőeljárásban az ügyészség által kirendelt orvosszakértő arra jutott, hogy a csonttörés egy öt hónappal korábbi motoros sérülés következménye lehet, noha akkor megröntgenezték, és törést nem találtak a kezén. Az intézkedő rendőrök azzal védekeztek, hogy a fiú a sötétben elesett, akkor keletkeztek a sérülései.
Készült azonban egy másik orvosszakértői vélemény is, amely azt valószínűsítette, hogy a fiú fejsérülései akkor keletkeztek, amikor az egyik intézkedő rendőr elemlámpájával ütötte a fejét, és kizárta, hogy azok esés következményei lennének. Az ügyészség ezt a szakvéleményt nem vette figyelembe, ahogy nem hallgatta ki a gyanúsított rendőr járőrtársát sem, aki szemtanúja volt a történteknek, és a Helsinki Bizottság közleménye szerint az intézkedés idején kétszer is felszólította társát, hogy hagyja abba a bántalmazást.
„A nyomozó hatóság nem tett kísérletet a tanúvallomások és a szakértői megállapítások ellentmondásainak feloldására sem." – Magyar Helsinki Bizottság, közlemény
Egy év után szüntették meg a nyomozást
A pécsi esetben eljáró Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség egy év után megszüntette a nyomozást, és elutasította Schönberger a megszüntető határozat elleni panaszát is. Schönberger ezért a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy az ügyészség nem vizsgálta ki alaposan a bántalmazást, noha megalapozott volt a gyanú. A bíróság szerint ez alapjogsértésnek számít, mivel az állam nem járt el kellő gondossággal, a hatóságok az elvárható nyomozati cselekményeket sem végezték el.
Rendszerszintű problémát lát a Helsinki Bizottság
A Magyar Helsinki Bizottság szerint Schönberger esete nem egyedi, rendszerszintű problémára utal. 2024-ben a magyar ügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt megindult büntetőeljárásoknak mindössze 8 százalékában emelt vádat. A szervezet szerint ez kirívóan rossz nyomozáseredményesség, mivel még a nyilvánvalónak tűnő esetekben is ritkán emelnek vádat az egyenruhásokkal szemben, és elvétve születnek elmarasztaló ítéletek velük szemben a bíróságokon.
„Gyakran az elítélt bántalmazók tovább dolgozhatnak a rendőrségen vagy börtönben." – Magyar Helsinki Bizottság, közlemény
A most kimondott strasbourgi ítélet elsősorban Schönberger Ádám ügyében kötelezi kártérítésre a magyar államot, a Magyar Helsinki Bizottság által idézett 8 százalékos vádemelési arány viszont arra utal, hogy hasonló, kivizsgálatlanul maradó bántalmazási gyanúk sora várhat még hasonló strasbourgi elbírálásra.
