A magyar munkavállalók fele tart a hibázás munkahelyi következményeitől, és mindössze tízből hat dolgozó érzi úgy, hogy biztonságban elmondhatja véleményét a főnökének – derül ki a Profession.hu friss, generációs szempontú munkapiaci kutatásából. Az eredmények szerint a munkahelyi biztonság fogalma ma már messze túlmutat a fizetésen és az állás stabilitásán.
A kutatás azt vizsgálta, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a különböző generációk ne érezzék bizonytalannak az állásukat. Minden korosztály számára elsődleges a megélhetés biztonsága és a céges stabilitás – ezeket a X, Y és Z generáció körében tízből hat válaszadó jelölte meg, míg a baby boomerek esetében ez az arány 50 százalék alá esett. Az idősebb munkavállalóknál a biztonságérzetet inkább a kiszámítható munkaszervezés és az egyértelmű feladatkörök alapozzák meg.
A Z generáció fejlődést és közösséget vár
A legfiatalabb dolgozók körében a szakmai fejlődés szinte ugyanolyan súlyú elvárás, mint az anyagi biztonság: közel felük alapvető feltételnek tartja a munkahelyi biztonságérzethez. Az Y és X generációnál ez az arány mindössze egyötöd. A Z generációsok emellett a legnagyobb arányban hozzák szóba munkájukat új ismerősökkel is – számukra a foglalkozás az önmeghatározás és a társas kapcsolódás egyik terepe, nem csupán megélhetési forrás.
A nem anyagi tényezők közül az elfogadó, támogató munkahelyi közeg hat a legerősebben a biztonságérzetre: a Z és Y generációnál tízből négy, az idősebbeknél tízből három válaszadó emelte ki. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője szerint a 30 év alattiak elérése eltérő munkáltatói eszközöket igényel – a béren és a stabilitáson túl a fejlődési lehetőségek, a közösségi élmény és a megfelelő kommunikációs csatornák is meghatározóvá válnak.
„Azok a munkaadók tudnak hosszú távon is vonzóak maradni, akik egyszerre képesek stabilitást és emberközpontú működést biztosítani – ez a két tényező pedig egyáltalán nem független egymástól." – Tamaskovics Kinga, a Profession.hu HR business partnere és szervezetfejlesztője
A hibázástól való félelem nemcsak a munkavállalói jóllétet érinti: ahol a dolgozók nem érezhetik biztonságban magukat, ott nehezebben épül bizalom, ami gátolja a problémák konstruktív kezelését és a hatékony információáramlást is. Tamaskovics Kinga szerint a hibák tanulási lehetőségként való kezelésével és a vélemények meghallgatásával ezen sokat lehet javítani – azok a cégek, amelyek erre nem figyelnek, könnyen elveszíthetik munkatársaikat.
