A Magyar Helsinki Bizottság látja el a jogi képviseletét Szabó Bence századosnak, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt munkatársának -írja a HVG. A jogvédő szervezet szerint a rendőrség szabályellenesen, anyagi és erkölcsi kárt okozva szüntette meg a tiszt szolgálati viszonyát, miután a férfi a nyilvánosság elé állt.
Miért vált közellenséggé a százados?
Szabó Bence néhány héttel ezelőtt a Direkt36-nak tálalt ki: elmondása szerint a magyar titkosszolgálatok hamis pedofilvádakat felhasználva próbálták megsemmisíteni a Tisza Párt informatikai rendszerét. A vallomás után az események felgyorsultak:
-
Az ügyészség még aznap hivatali visszaéléssel gyanúsította meg.
-
Házkutatást tartottak nála, lefoglalták az eszközeit.
-
Bár Szabó már korábban benyújtotta a lemondását és májusban szerelt volna le, a rendőrség azonnali hatállyal, „soron kívül” megszüntette a jogviszonyát.
A jogvédők érvei: A „visszaélés-bejelentő” védelme
A Helsinki Bizottság szerint Szabó Bence eljárása megfelel a nemzetközi emberi jogi normáknak, amelyek védik a közérdekű bejelentőket (whistleblowereket). Érvelésük szerint:
-
Közérdek: A százados nem személyes bosszúból, hanem a közjó érdekében cselekedett, egy súlyos állami visszaélést leplezve le.
-
Utolsó eszköz: Miután a szervezeten belül nem érte el a visszaélés kivizsgálását, a nyilvánossághoz fordult.
-
Védelem: Ilyen esetekben a bejelentőt nem érheti joghátrány, még akkor sem, ha eljárása formálisan titoksértésnek minősülne.
Szolgálati panasz a főkapitánynak
Szabó Bence április 9-én hivatalos szolgálati panaszt nyújtott be az országos rendőrfőkapitányhoz. A százados és jogi képviselői szerint a büntetőjogi és munkaügyi szankciók egyaránt alaptalanok és a leleplezés miatti megtorlásnak minősülnek.
Az ügy kimenetele meghatározó lehet a jövőbeli állami szivárogtatók és a hivatali titkok védelmének jogi megítélése szempontjából, különösen egy ilyen magas politikai hőfokú ügyben.