Rendkívüli és példátlan intézkedések bevezetésére kényszerülnek a magyar hatóságok az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megfékezése érdekében. Miután a vírust egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei sertéstelepen azonosították, a szakemberek drasztikus lépésről döntöttek: a fertőzött góc környezetében a teljes vaddisznó-populációt fel kell számolni. Amennyiben a helyi vadásztársaságok nem bírják a tempót, a kormány akár a Magyar Honvédség alakulatait is beveti a feladat végrehajtására.
Rendkívül agresszív, vérzéses vírus pusztít
A járvány kitörésének részleteit a Vitafort szakmai rendezvényén ismertette az illetékes államtitkár. Elmondása szerint a Szabolcsban azonosított kórokozó rendkívül agresszív, s mivel jelenleg nincs ellene semmilyen gyógymód vagy vakcina, az érintett állományban napok alatt tömeges elhullást okozott a súlyos vérzéses tünetekkel járó betegség.
A laboratóriumi és járványügyi vizsgálatok arra utalnak, hogy a vírust nem külföldről behozott házisertések terjesztették el, hanem a vadon élő állatok hordozták be a telepre. A továbblendülés megakadályozása érdekében a hatóságok a fertőzött üzem 10 kilométeres körzetében a teljes vaddisznóállomány azonnali és radikális felszámolását rendelték el. A kitűzött cél szerint legkésőbb két hónapon belül teljesen fel kell számolni a gócpontot, és meg kell állítani a vírus továbbterjedését az országban.
Összeomolhat az ázsiai és európai export
A járvány kitörése azonnali, súlyos gazdasági csapást jelent a magyar agráriumnak. Az Agrárszektor beszámolója szerint több kulcsfontosságú, Európán kívüli és regionális exportpiac – köztük Dél-Korea, Vietnám és Szerbia – teljes elvesztése fenyegeti a hazai szektort.
A piaci helyzetet nehezíti, hogy:
-
Több ezer tonna, még a zárlat előtt feldolgozott vagy éppen úton lévő magyar sertéshús sorsa vált bizonytalanná a határokon.
-
Hetente mintegy 9000 darab olyan vágósertés ragadhat az országban, amelyet eredetileg külföldi értékesítésre szántak a termelők.
Öt adag hús fogyasztásával segíthetnek a magyarok
Ha az exportra szánt árut nem sikerül külföldön eladni, a hatalmas felesleget a belföldi piacon kell tartani. Magyarország jelenleg is évente mintegy 400 ezer sertésnek megfelelő húsmennyiséget importál, mivel a vásárlók gyakran az olcsóbb, külföldi termékeket választják. A szakemberek szerint a krízis két–nyolc héten belül kezelhető, ehhez azonban elengedhetetlen a lakosság tudatos támogatása.
Az államtitkár számításai szerint amennyiben a következő nyolc hétben minden magyar állampolgár mindössze öt adaggal több hazai sertéshúst fogyaszt – tudatosan kiszorítva a kosarából az importárut –, az már önmagában elegendő lenne a belföldön ragadt hústöbblet teljes felszívásához.
A kormányzat emellett komoly tartalékokat lát a hazai közétkeztetésben is, ahol a felhasznált húsok aránya jelenleg 60 százalékban külföldi forrásból származik. Mivel ez a rendszer közpénzből működik, a minisztérium szerint indokolt a hazai alapanyagok kötelező részarányának növelése. Hasonló fordulatot várnak el a feldolgozóipartól is: a szakma szerint el kell érni, hogy az olyan patinás nemzeti termékek, mint a gyulai vagy a csabai kolbász gyártása során a jövőben ne import, hanem kizárólag ellenőrzött, minőségi magyar sertéshúst használjanak fel.
