Budapesten lassan mindennapos látvánnyá válnak az utcákat elárasztó vízhullámok és a hirtelen feltörő aszfalt, a helyzet azonban az elmúlt héten szintet lépett. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Fővárosi Vízművek adataira hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy mindössze tíz nap leforgása alatt több mint száz csőtörés történt a fővárosban. A képviselő szerint ami most történik, az nem csupán balszerencse, hanem egy tudatos politikai döntéssorozat következménye.
Időjárási anomália vagy a rendszer összeomlása?
A Fővárosi Vízművek hivatalos tájékoztatása szerint a krízishelyzetet elsősorban a változékony időjárás és a Duna tartósan magas vízállása idézte elő. A cég érvelése szerint a talajmozgások és a nyomásváltozás megterheli a régi vezetékeket, ami elkerülhetetlenül meghibásodásokhoz vezet. Bár a szakmai érvek megállják a helyüket, Hadházy szerint ez csak a felszín kapargatása.
A képviselő közösségi oldalán kifejtette: bár a fagy vagy a magas vízállás kétségkívül közrejátszik a bajban, ezek a jelenségek korábban is léteztek, mégsem okoztak ilyen mértékű hálózati összeomlást. Az igazi okot a mélyben, a szó szoros és átvitt értelmében is a karbantartás hiányában látja. A szakértők szerint a magyarországi vízhálózat jelentős része már régen kiszolgálta az idejét; egyes kerületekben még ma is százévesnél idősebb öntöttvas csövek szállítják az ivóvizet, amelyeknek a pótlása évtizedek óta várat magára.
Tizenhat évnyi elmaradás bosszulja meg magát
A politikai olvasat szerint a víziközmű-ágazat azért jutott ilyen siralmas állapotba, mert a központosított forráselosztás során az önkormányzatoktól és a közműszolgáltatóktól egyszerűen elvonták a fejlesztésekhez szükséges tőkét. Hadházy Ákos úgy fogalmazott: „A fő ok azonban biztosan nem ez. Hanem az, hogy a Fidesz 16 év alatt kivéreztette a víziközművekért felelős önkormányzatokat és a víziközműveket működtető cégeket. Így a felújítások elmaradtak, a csövek szétrohadtak. Amit most látunk, csak a kezdet.”
A helyzetet tovább rontotta a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés és a közműadó, amely a szolgáltatók bevételeit befagyasztotta, miközben a fenntartási költségek és az infláció folyamatosan emelkedett. Ennek eredményeként a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) korábbi jelentései is arra figyelmeztettek, hogy a hálózat rekonstrukciós rátája országosan is kritikus szint alá süllyedt. Budapesten a vízveszteség mértéke egyes szakaszokon a 20-25%-ot is elérheti, ami azt jelenti, hogy a kitermelt víz negyede elfolyik a földbe, mielőtt elérne a fogyasztókhoz.
Nincs gyors megoldás a látható krízisre
Hadházy posztjában arra is kitért, hogy a probléma mélysége miatt nem várható azonnali javulás még egy esetleges politikai fordulat esetén sem. A hálózat újjáépítése ugyanis nemcsak pénz, hanem hosszú évek szisztematikus munkájának kérdése.
„Figyelem: a probléma egy kormányváltás esetén sem fog azonnal megoldódni, 16 év elmaradt fejlesztéseit nem lehet majd néhány hónap alatt megoldani. De arra legalább van remény, hogy a legrosszabb állapotú vezetékek felújítása megindulhat.”
A vízügyi szakma egyetért abban, hogy a fővárosi csőhálózat modernizálása több százmilliárd forintos tétel, amelyet sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a Vízművek nem tud saját forrásból kigazdálkodni. Amíg nem születik átfogó nemzeti stratégia a víziközművek rehabilitációjára, a budapestieknek továbbra is számítaniuk kell az egyre gyakoribb útlezárásokra és az ideiglenes vízhiányra – az elöregedett csőrendszer ugyanis már nem bírja tovább a ránehezedő nyomást.
