Péntektől teljes körűen alkalmazandóvá válik az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma. Az Európai Bizottság bejelentése szerint a szabálycsomag lezárja a 2015-ös válság óta húzódó egyik leghevesebb uniós belpolitikai vitát. A reform célja, hogy egységes mederbe terelje a menedékkérelmek elbírálását, megerősítse a külső határok védelmét, felgyorsítsa az eljárásokat, és egy kötelező szolidaritási mechanizmus révén megossza a tagállamok között a migrációs nyomás kezelésének terheit.
Nem a befogadás, a kitoloncolás lehet a fő irány
Az új rendszer életbe lépésével párhuzamosan az uniós intézmények már a szabályozás további szigorításán és a kitoloncolások felgyorsításán dolgoznak. Az Európai Tanács és az Európai Parlament június elején politikai megállapodásra jutott az új visszatérési szabályokról. Ennek lényege, hogy lényegesen egyszerűbbé váljon azok hazaküldése vagy harmadik országokban létesített visszatérési központokba szállítása, akik nem jogosultak az EU területén tartózkodni.
A paktum kötelező előszűrést, gyorsított határeljárásokat, hosszabb őrizeti lehetőségeket és szorosabb tagállami adatmegosztást vezet be. A hangsúly így egyértelműen a tényleges visszaküldések végrehajtására helyeződik át. A tervezett, unión kívüli visszatérési központok ügye ugyanakkor érzékeny kérdés: a támogatók szerint ez az egyetlen hatékony módszer a jogtalanul itt tartózkodók kezelésére, míg a jogvédő szervezetek a tisztességes eljáráshoz és a visszaküldés tilalmához kapcsolódó jogok sérülésétől tartanak.
Magyarországon nem lesz automatikus migránsbefogadás
A hazai közbeszédben zajló vitákra reagálva a Magyar Péter vezette magyar kormány egyértelművé tette, hogy a paktum alkalmazása nem jelent automatikus migránsbefogadást az ország számára. A miniszterelnök vasárnapi üzenetében nyomatékosította: a Tisza Párt kormánya alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon.
A kormányzat rámutatott, hogy az új uniós struktúra nem a korábban kritizált klasszikus kvótarendszer szerint működik, hanem rugalmas szolidaritási hozzájárulást tesz lehetővé. A tagállamok három opció közül választhatnak kötelezettségeik teljesítésére:
-
menedékkérők áthelyezése és befogadása,
-
pénzügyi hozzájárulás a közös kasszába,
-
operatív és gyakorlati támogatás biztosítása.
Több tagállam is mentességre törekszik
A szabályozás értelmében azok az országok, amelyek maguk is jelentős migrációs nyomásnak vannak kitéve, részleges vagy teljes felmentést kérhetnek a szolidaritási kötelezettségek alól.
Lengyelország például az Ukrajnából befogadott menekültek nagy száma, valamint a belarusz határon tapasztalható hibrid migrációs nyomás miatt már jelezte mentességi igényét, és Donald Tusk kormánya leszögezte, hogy nem fogad el kötelező áthelyezést. Korábban Hollandia, valamint a még Orbán Viktor által vezetett korábbi magyar adminisztráció is jelezte, hogy hivatalos kimaradási lehetőséget (opt-out) kérne az új uniós menekültügyi rendszerből. Ez igazolja, hogy a paktum belpolitikailag továbbra is kényes kérdés, és a tagállamok a szigorúbb határvédelem támogatása mellett is igyekeznek elkerülni a „kötelező kvóták” látszatát.
