Választási ígéretének megfelelően benyújtotta első és egyik legfontosabb törvényjavaslatát a Tisza-kormány. Az „az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló tervezet célja, hogy hazahozza az Európai Bizottság által befagyasztott több ezermilliárd forintnyi közösségi forrást -írja a Telex. A csomag gyökeresen átírja a NER-es üzleti körök által kedvelt magántőkealapok szabályozását, megerősíti az Integritás Hatóságot, szigorítja a politikusok vagyonnyilatkozatait, és a legfontosabb intézkedéseként teljesen felszámolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszerét.
Tét a 16,4 milliárd eurós uniós mentőcsomag
A kekvák ügye 2023 tavasza óta okoz súlyos károkat a magyar oktatási és kutatási szférában, mivel közvetlenül érinti az Erasmus+ diákcsere- és a Horizont Európa kutatási programokat, de szinte az összes uniós pályázati lehetőséget is blokkolta az érintett intézményeknél.
A tét hatalmas: a május végén tető alá hozott, összesen 16,4 milliárd euróról szóló megállapodás mindhárom pénzügyi pillérének lehívásához kötelező a kekva-kérdés rendezése:
-
10 milliárd euró az egyszeri uniós helyreállítási alapból (RRF) – ennek előfeltételeit augusztus végéig teljesíteni kell.
-
4,2 milliárd euró a feltételességi eljárás alatt blokkolt kohéziós forrásokból.
-
2,2 milliárd euró, amely az akadémiai szabadság sérelme miatt hozzáférhetetlen.
Bár az Európai Bizottság jogilag nem kérte az alapítványok teljes megszüntetését – csupán szigorú összeférhetetlenségi szabályokat és reformokat várt el –, a Magyar-kormány a saját politikai programját végrehajtva a felszámolás mellett döntött. Az egyetemek működőképességének megőrzése érdekében a folyamat kétlépcsős lesz.
Szigorú szűrés és a politikusok azonnali kisöprése
A törvényjavaslat három fő pillérre épül a kekvák kezelésében:
-
Az egyetemeket fenntartó alapítványokat 2027 augusztusával szünteti meg, míg a nem felsőoktatási profilú kekvákat már most nyáron felszámolja.
-
A fennmaradó átmeneti időszakban drasztikusan megszigorítja a kuratóriumok és a felügyelőbizottságok (fb) tagsági feltételeit.
-
Részletesen szabályozza a megszűnő alapítványok vagyonának visszajuttatását az államhoz.
Az átmeneti időszakban a kuratóriumi és fb-tagok mandátuma maximum négy évre szólhat, amely legfeljebb egyszer hosszabbítható meg újabb négy évre (szemben a korábbi kormány által erőltetett hatéves ciklusokkal). A javaslat teljesen összeférhetetlennek mondja ki a tagsággal, ha valaki köztársasági elnök, miniszter, államtitkár, kormányzati tisztségviselő, parlamenti, megyei vagy önkormányzati képviselő, illetve polgármester – vagy a megelőző egy évben az volt. Az EU által elvárt kétéves „kihűlési idő” helyett a kormány végül az egyéves korlátozást emelte be a szövegbe.
A transzparencia érdekében a jelölteknek nem nyilvános vagyonnyilatkozatot és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A kuratóriumi tagok függetlenségét, feddhetetlenségét és pártatlanságát ráadásul az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) kell kötelező jelleggel véleményeznie. Ez a szigorítás a jelenlegi testületek azonnali újraválasztását vonhatja maga után.
Elveszik a NER intellektuális és anyagi bázisát
A törvényjavaslat kiemelten fókuszál arra a 15 olyan kekvára, amelyek nem látnak el felsőoktatási tevékenységet, viszont a Fidesz gazdasági és politikai hátországának legfőbb bázisaivá váltak, állami ellenőrzés alól kivont közpénzmilliárdokat, ingatlanokat és vállalatokat felhalmozva. Olyan intézményekről van szó, mint a Lázár János-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Demeter Szilárd-féle Magyar Kultúráért Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Palkovics László-féle ZalaZone Alapítvány, vagy a legbefolyásosabb, az Orbán Balázs által irányított Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványa.
A kormány egyedi határozatokkal, legkésőbb 2026. július 31-ig fog dönteni ezen alapítványok megszüntetéséről. A feladatok átvételére állami szerveket jelölnek ki, a pénzügyek lezárására és a vagyon elosztására pedig minden intézményhez elszámolási biztost neveznek ki.
A magánvagyonokat a kormány nem államosítja: a javaslat rögzíti, hogy az államháztartáson kívüli alapítókat megilleti az általuk juttatott tőke és annak hozama, de az alapítványi tartozásokért is helyt kell állniuk ezen vagyon erejéig. Az olyan szervezetek, mint a Batthyány Lajos Alapítvány vagy a Mol – Új Európa Alapítvány, változásbejelentési kérelemmel tovább működhetnek egyszerű civil alapítványként, de a kiemelt státuszuk és az államtól kapott gigantikus vagyonok nélkül, jelentősen korlátozott költségvetésből kell gazdálkodniuk. Az MCC vezetése már jelezte is, hogy élni kíván ezzel a továbblépési lehetőséggel.
